Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-615. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIŰX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

615. szám. 165 az építésügyi hatóság kikötésein felül még a következő feltételeknek meg­felel : 1. A telektulajdonos az utca szélesítéséhez, illetőleg utcanyításhoz szükséges területet a városnak díjtalanul köteles átengedni és az épületet a szabályozási vonalba köteles építtetni. 2. Az építtető a telket csak addig a mélységig és csak olyan módon építheti be, amiként azt az építésügyi hatóság megállapította. 3. Az új épületet az építésügyi hatóság által megállapított épületmagasság­gal kell építeni és az építtető az építésügyi hatóság által megállapított homlok­zatkiképzéshez is köteles alkalmazkodni. 4. Az épületet villanyvilágítással, házi vízvezetékkel és derítő berendezéssel kell ellátni. Ha pedig az utcában közcsatorna van, vagy az építés évében létesül, a házicsatornát a közcsatornába be kell kötni. 5. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást —• legyen előtér, éléskamra és az építésügyi hatóság által előírt nagyságú konyha, valamint víz­öblítéses klozett. A garszónlakásokra vonatkozólag a következő 6. pont rendel­kezik. 6. Garszónlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is — legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a köte­lezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozetten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetmétert meg nem haladó terjedelmű külön szellőztetéssel ellátott főzőfülke lehet. . 7. A háromszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább négy négyzetméter alapterületű fürdőszobát és legalább hat négyzetméter alapterületű önálló cseléd­szobát kell létesíteni. 8. A szobák — ideértve a hallt is •—• átlagos belső területe legalább 15 négy­zetméter legyen. 9. A mellékhelyiségek világosak és kellően szellőztethet ők legyenek. 10. A bérházakban minden 20 lakáshoz — ebből a szempontból 2 garszón­lakást egy lakásnak számítva —• legalább egy világos mosókonyha tartozzék, ruhaszárításra pedig megfelelő és az összes lakások igényeinek a kielégítésére elegendő helyiségek álljanak rendelkezésre. 11. Minden alapfalon a földszinti padló alatt 15 centiméter mélységben víz­szintes szigetelőréteget kell alkalmazni. Szigetelőrétegül közönséges kátránypapír nem alkalmazható. Azoknál a lakóhelyiségeknél pedig, amelyek alápincézve nincsenek, a padló burkolata alatt 10—15 cm. vastag betonburkolatot kell alkal­mazni. 12. Az épületet cseréppel, palával, vagy egyéb tűzbiztos anyaggal kell fedni és a felmenő falakat, valamint az oromfalakat mészahabarcsba rakott kőből, vagy égetett téglából kell készíteni. (2) Az építésügyi hatóság az építési engedély megadásakor határozatát a tervek egy-egy példányának csatolása mellett a pénzügyigazgatóságnak is köte­les megküldeni. A pénzügy igazgat óság köteles a tervet a jelen rendelet szempont­jából haladéktalanul felülvizsgálni és hozzájárulását, illetőleg esetleges észrevé­teleit az építésügyi hatósággal legkésőbb 15 napon belül közölni. Utóbbi eset­ben a kifogások megszüntetése előtt a jelen rendelet alapján járó adómentesség nem engedélyezhető. (3) Az építkezés befejezése után a pénzügyi hatóságok kötelesek ellenőrizni azt, hogy az új épület a pénzügy igazgat ósággal előzetesen közölt és általa elfo­gadott építési tervnek megfelel-e.

Next

/
Thumbnails
Contents