Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-615. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIŰX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

615. szám. 121 II. i 20 évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg: 1. a legalább egyemeletes új épületeket: a) a Csapó-utcában a 74., 76., 80., 82., 84., 86., 95. és 103. számú, a Bercsényiutcában a 3., 5. számú és a Csillag-utcában a 3. számú telkeken, b) a Méliusz-téren a 3., 4., 5., 6., 7., 8. számú, a Nap-utcában a 2. számú, a Baross-utcában az 1. számú, a Bocskay-téren a 7. számú, a Ceglédi-utcában a 3., 5., 7. és 9. számú telkeken, c) a Dégenfeld-tértől a Burgundia-utcára nyitandó Blaháné-utcához a városnak díjmentesen területet adó Csapó-utcai telkeken; 2. a villaszerű új épületeket, amelyek legkevesebb 3 szobából, fürdőszobából és a szükséges mellékhelyiségekből állanak és alá vannak pincézve : a) a Simonyi-út, Vilmos császár-körút, Kardos-utca, Hadházi-utca és Kórház-utca által határolt területen, b) az Andrássy-út, Országbíró-utca, Horthy Miklós-út, a Károly Ferenc József-útnak a Horthy Miklós-úttól a dr. Magoss György-térig terjedő szakasza, a dr. Magoss György-térnek a Károly Ferenc József-úttól a Simonyi-útig terjedő része, a Simonyi-út, a Nagyerdő és a nyírbátori vasút által határolt Sesta és Sétakertek területén, ideértve az ezen területen létesítendő Horthy Miklós-utat és az ebből alakított Tisza István- és Lajos király-tereket. III. (i) Az I-II. pontok alatt felsorolt területeken emelt új épületek részére engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye csak akkor adható meg, ha az építtető az építésügyi hatóság kikötésein felül még a következő feltételeknek megfelel: 1. A telektulajdonos az utca szélesítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szükséges területet a városnak díjtalanul köteles átengedni és az épületet a szabályozási vonalba köteles építtetni. 2. Az építtető a telket csak addig a mélységig és csak olyan módon építheti be, amiként azt az építésügyi hatóság megállapította. Udvari szárnyépületet csak az építésügyi hatóság engedélyével és csak az utcai homlokzati épülettel összefüggően lehet létesíteni. A beépített összes terület azonban zárt sorban építendő házaknál az egész telek 50%-ánál, a szabadon álló villaépületeknél pedig az egész telek 40%-ánál több nem lehet. 3. Az új épületet az építésügyi hatóság által megállapított épületmagassággal kell építeni és az építtető az építésügyi hatóság által megállapított homlokzatkiképzéshez is köteles alkalmazkodni. 4. A vízvezetékkel és csatornával ellátott, illetőleg az építés évének folyamán ezekkel ellátni rendelt utcákban és tereken emelt új épületet vízvezetékkel és csatornával, azonfelül — ha erre a lehetőség megvan — villanyvilágítással kell ellátni. 5. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást — legyen előtér, éléskamra és az építésügyi szabályrendeletben meghatározott nagyságú konyha, valamint vízöblítéses klozett. A garszónlakásokra vonatkozólag a következő 6. pont rendelkezik. 6. Garszónlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is — legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a köteKépv. iromány. IÖ35—1940. X. kötet. 16