Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-614. A képviselőház közjogi bizottságának jelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat 28., új 81., 103. és 108. §-ainak és az azokhoz benyujtott módosítások tárgyában

614. szám. 111 ség asztalához lép és szavazásra bocsátása után az előző §. (i) bekezdése értelmében megjelölt és előkészített szavazólapok és borítékok közül egy szavazólapot és borítékot és az elnöktől egy irónt vesz át.« »(5) A választó ezután az elrekesztett fülkébe megy, ahol azt a képviselőjelöltet, illetőleg lajstromot, akire, illetőleg amelyre szavazni akar, a szavazólapon a képviselőjelölt neve, illetőleg a lajstrom felett lévő üres négyszögbe tett kereszttel megjelöli, a szavazólapot *a borítékba helyezi és a borítékot lezárja. Ezután visszamegy a küldöttséghez és a szavazólapot tartalmazó borítékot átadja az elnöknek, aki ezt felbontatlanul és úgy, hogy a küldöttség minden tagja szemmel kísérhesse, azonnal az urnába helyezi. (0) Az a választó, akit testi fogyatkozás gátol abban, hogy azt a képviselőjelöltet, illetőleg lajstromot, akire, illetőleg amelyre szavazni akar, a szavazólapon megjelölje, vagy hogy a szavazólapot sajátkezűleg helyezhesse a borítékba és adhassa át az elnöknek, kísérő segítségével élhet.« »(8) Azt a választót, aki az elrekesztett fülkében hosszabb ideig tartózkodik, mint amennyi a szavazólapon a képviselőjelölt, illetőleg lajstrom megjelölésére és a szavazólapnak a borítékba helyezésére kétségtelenül elegendő, az elnök csengővel vagy más alkalmas jellel szavazata leadására figyelmezteti. Ha a választó szavazatát figyelmeztetés után sem adja le, az elnök a szavazás lehetőségét reá nézve egyelőre megszűntnek jelenti ki és a következő választót bocsátja szavazásra. A szavazástól ily módon egyelőre elesett választó újabb szavazásra csak a záróra alatt jelentkezhetik.« »(10) A választó az irónt a lezárt boríték átadásával egyidejűleg az elnöknek köteles visszaadni.« A bizottság a 108. §-nak a beterjesztett indítványokkal érintett (2) és (3) bekezdését, (4) bekezdésének 4., 5. és 7. pontjait, továbbá (5) és (10) bekezdését az alábbi szövegezésben fogadta el : »(2) Az előző bekezdésben megszabott eljárás után a szavazatszedő küldöttség elnöke minden borítékot egyenkint felbont, kiveszi belőle a szavazólapot és hangosan kijelenti, hogy a szavazat melyik képviselőjelöltre, illetőleg lajstromra esett és a szavazólapot felmutatja. A szavazólapot a szavazatszedő küldöttség tagjai és a bizalmi egyének megtekinthetik. (3) A szavazatok feljegyzésére minden képviselőjelölt, illetőleg lajstrom számára külön jegyzéket kell nyitni és ebbe be kell vezetni minden szavazatot úgy, hogy az ugyanarra a képviselőjelöltre, illetőleg lajstromra esett első szavazatot 1, a másodikat 2, a harmadikat 3 számmal kell jelölni és így tovább.« »(*) 4. a szavazólapon egy képviselőjelölt, illetőleg lajstrom sincs, vagy egynél több képviselőjelölt, illetőleg lajstrom van megjelölve ; 5. a szavazólapon a kereszt jel olyan helyre van téve, amelynek alapján nem állapítható meg, hogy a választó melyik képviselőjelöltre, illetőleg lajstromra szavazott ; 7. ugyanegy borítékban több szavazólap találtatott és azokon különböző képviselőjelöltek, illetőleg lajstromok vannak megjelölve ;« »(5) Ugyanegy borítékba helyezett több szavazólap akkor, ha valamennyin ugyanaz a képviselőjelölt, illetőleg lajstrom van megjelölve, egy szavazatnak számít.« »(10) Az előző bekezdések rendelkezései a lajstromos és egyéni kerületi együttes választásnál (58. §. (3) bek.) is irányadók azzal a kiegészítéssel, hogy az urna felnyitása után előbb külön kell választani és külön kell csoportosítani a kétféle szavazó-