Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.
Irományszámok - 1935-613. Törvényjavaslat a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről
613. szám. 107 lerótták. Azok számára pedig, akiknek évközben rendszeresen visszatérő jövedelmük nincsen, módot kívánok nyújtani arra, hogy fizetési kötelezettségüknek félévi, vagy évi részletekben tehessenek eleget. A 14. §-hoz. Felhatalmazást kérek e §-ban arra, hogy annak a kötelezettnek, aki a beruházási hozzájárulás egy vagy több negyedévi részletét előre befizeti, az előre befizetett negyedévi részletek után legfeljebb évi 6%-os kamattérítést engedélyezhessek. Ezáltal kívánom ösztönözni azokat, akik arra képesek, hogy fizetési kötelezettségüket mielőbb teljesítsék. A 15. §-hoz. Ez a §. az egyetemleges fizetési kötelezettséget szabályozza arra az esetre, ha az ingatlan haszonélvezettel van terhelve, vagy ha több személy vagyonát együtt kell számításba venni. A közöttük keletkező elszámolási viszonyokra is állítottam fel szabályokat, hogy igényeiket magánjogi úton érvényesíthessék. A mielőbbi kiegyenlítéshez fűződő fontos érdekekre való tekintettel felhatalmazást kérek arra, hogy a jelzálogjogról harmadik személy javára lemondhassak, ha a kötelezett helyett a tartozást kiegyenlíti. A 16. §-hoz. Ebben a §-ban felhatalmazást kérek arra, hogy azt a földbirtokost, akinek 5.000 koronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelmű mezőgazdasági ingatlana van, vagy ha ingatlanának kataszteri tiszta jövedelme az 5.000 koronát nem is haladja meg, de a beruházási hozzájárulás esedékessé vált négy negyedévi részletével hátralékban van, a földmívelésügyi miniszter úrral egyetértésben, telepítésre alkalmas ingatlan átadására kötelezhessem. A tartozásnak ingatlannal való kiegyenlítésére, valamint a hitelezők fedezetének biztosítására általában azok a szabályok az irányadók, amelyek az 1936 : XXVII. t.-c.-ben vannak megállapítva. A 17. §-hoz. A kivetett hozzájárulás behajtását kívánja biztosítani a javaslatban foglalt az az intézkedés, amely szerint az ingatlan vagyonon alapuló hozzájárulás az ingatlant az 1938. évi február hó 28. napjának megfelelő ranghellyel bekebelezés nélkül is terheli és a jogi kötöttség alatt álló vagyon állagából is behajtható. A 18. §-hoz. A kivetett hozzájárulással kapcsolatban gondoskodnom kell arról, hogy a fizetésre kötelezettek által befizetett összegek ne veszélyeztessék az általános kereseti adó, a társulati adó, valamint a jövedelemadó eredményeit. Ebből a célból oly tiltó jogszabályról gondoskodtam, amely természetszerűen kizárja ennek az egyszeri szolgáltatásnak az általános kereseti adó, a társulati adó, valamint a jövedelemadó alapjaiból való levonását. A 19. és 20. §-okhoz. Amíg megfelelő széleskörű büntetlenséggel kívánom lehetővé tenni azt, hogy a fizetésre kötelezettek — átérezve a magunk elé tűzött feladatok nagy jelentőségét •—• hű bevallások előterjesztésével igyekezzenek megfelelni a törvényben foglalt kötelezettségeiknek, add^g másfelől szigorú rendszabályokkal kívánom megtorolna azokat a cselekményeket, amelyek a hozzájárulás helyes kivetésének megakadályozására, vagy annak megrövidítésére irányulnak. A bevallási kötelezettség elmulasztását a kivetett hozzájárulás összegének megfelelő bírsággal kívánom sújtani. Azokat a cselekményeket pedig, amelyeket a fizetésre kötelezettek a beruházási hozzájárulás megrövidítésére irányuló szándékkal követnek el, adócsalás bűntettének javasolom minősíteni és mint ilyet, a legszigorúbb büntetésekkel megtorolni. Ezért az adócsalás bűntette miatt kiszabható szabadságvesztés büntetésen felül minden esetben mellékbüntetésként a hozzájárulás megrövidített összegének háromszorosától nyolcszorosáig terjedhető pénzbüntetés kiszabását javasolom. 14*
