Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-613. Törvényjavaslat a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről

96 613. szám. sulati adóját is kivetették. Ha pedig a jelen törvény 3. §-a (i) bekezdésének 2. pontjában említett kötelezettek be­ruházási hozzájárulásának megállapí­tásáról van szó, a beruházási hozzá­járulás összegét az a m. kir. pénzügy­igazgatóság állapítja meg, amelynek területén a fizetésre kötelezett ügyeit intéző központi szerv működik. (2) A beruházási hozzájárulás he­lyes megállapítása céljából a m. kir. pénzügyigazgatóság mindazokat az in­tézkedéseket megteheti, amelyekre az állami egyenesadókra, továbbá a köz­adók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések szerint az adóhatóságok jogosultak. (3) A beruházási hozzájárulás ösz­szegéről a fizetésre kötelezettet fize­tési meghagyással kell értesíteni. (4) A beruházási hozzájárulás köny­velésének és nyilvántartásának szabá­lyait a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. 10. §. (1) A 3. §. (1) bekezdésének 1. és 2. pontjában említett fizetésre kötelezettek a beruházási hozzájáru­lást megállapító fizetési meghagyás ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a pénzügyigazgatóság szék­helyén alakított döntőbizottsághoz fellebbezéssel élhetnek. A döntőbizott­ság elnökből, nyolc rendes és nyolc póttagból áll. Elnököt, továbbá négy rendes és négy póttagot a pénzügy­miniszter nevez ki; ugyancsak a pénz­ügyminiszter jelöl ki elnökhelyettest a rendes tagok sorából. Két rendes és két póttagot a döntőbizottság szék­helye szerint illetékes mezőgazdasági kamara, egy rendes és egy póttagot a kerületi kereskedelmi és iparkamara, egy rendes és egy póttagot pedig a háztulajdonosok köréből annak a vá­rosnak a polgármestere jelöl ki, amely­ben a pénzügyigazgatóság székhelye van. (2) A székesfővárosi m. kir. pénz­ügyigazgatóság határozata ellen a köte­lezettek a Budapest székesfővárosban kerületenként szervezett ahhoz a döntő­bizottsághoz fellebbezhetnek, amely­nek területén laknak. E döntőbizott­ságokba egy rendes és egy póttagot az Országos Mezőgazdasági Kamara, két rendes és két póttagot a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, egy ren­des és egy póttagot pedig a háztulaj­donosok köréből a székesfőváros pol­gármestere küld ki. Elnököt és elnök­helyettest, úgyszintén négy rendes és négy póttagot a pénzügyminiszter az (1) bekezdésnek megfelelően nevez, ille­tőleg jelöl ki. (3) A társulati adó alá eső vállalatok a beruházási hozzájárulás összegét meg­állapító fizetési meghagyás ellen a kéz­besítéstől számított tizenöt nap alatt a pénzügyminiszter által erre a célra a fontosabb ipari és kereskedelmi váro­sokban szervezett döntőbizottságok­hoz élhetnek fellebbezéssel. A döntő­bizottságok székhelyét és hatáskörének területét a pénzügyminiszter állapítja meg. A fellebbezés annak a döntő­bizottságnak a hatáskörébe tartozik, amelynek területén a fellebbező vál­lalat székhelye van. Ez a döntőbizott­ság elnökből, hat rendes és hat pót­tagból áll. Elnököt, továbbá három rendes és három póttagot a pénzügy­miniszter nevez ki; ugyancsak a pénz­ügyminiszter jelöl ki elnökhelyettest a rendes tagok sorából. Egy rendes és egy póttagot a döntőbizottság szék­helye szerint illetékes kerületi keres­kedelmi és iparkamara, egy rendes és egy póttagot a Magyar Gyáriparo­sok Országos Szövetsége, egy rendes és egy póttagot pedig a. Takarékpénz­tárak és Bankok Egyesülete küld ki. (4) Abban az esetben, ha az előző (1)—(3) bekezdésekben említett bizott­ságba valamelyik érdekképviselet nem küld tagot, helyette a döntőbizottság székhelye szerint illetékes törvényható­ság közigazgatási bizottsága választ rendes és póttagokat azoknak a sorá­ból, akik foglalk zásuk vagy vagyonuk túlnyomó része szerint ahhoz az érde­keltséghez tartoznak, amelynek a

Next

/
Thumbnails
Contents