Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
88 546. szám. A választójogra vonatkozó megtorló rendelkezések tárgyuk és rendeltetésük természetéhez képest három csoportba különíthetők el. Az első csoportba tartoznak a választójoggal összefüggő büntetendő cselekményekre vonatkozó rendelkezések, a második csoportba tartoznak a kötelező szavazás elmulasztásának megtorlására vonatkozó rendelkezések, a harmadik csoportba pedig a választási eljárásban közreműködésre hivatott szervek és egyéb közegek különleges fegyelmi felelősségére vonatkozó rendelkezések. Ezeket a rendelkezéseket az 1925 : XXVI. törvénycikk egy fejezetben foglalta össze ; az áttekinthetőség és a tárgyi különállóság szerkezeti feltüntetése érdekében azonban a javaslat ezeket a rendelkezéseket szerkezetileg is elkülöníti. Ehhez képest külön (XIII.) fejezetbe foglaltuk a választójog szoros értelemben vett büntetőjogi védelmére vonatkozó rendelkezéseket s külön (XIV.) fejezetbe iktattuk a választójog védelmével kapcsolatos egyéb rendelkezéseket s az utóbb említett fejezetben külön cím alatt szabályoztuk a szavazás kötelező voltának megtorló hatályát s külön cím tartalmazza a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályokat. A választójog büntetőjogi védelmére vonatkozó szabályokat magában foglaló XIII. fejezet az áttekinthetőség fokozása s a gyakorlati alkalmazás megkönnyítése érdekében — a jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően — ismét külön címek alá foglalja a hasonló tárgyú büntetendő cselekményekre vonatkozó rendelkezéseket. Ehhez képest összefoglalóan szabályozza a választók névjegyzékének meghamisítására, a választójog szabad gyakorlásának akadályozására és jogosulatlan befolyásolására, a választás vagy a szavazás meghamisítására és meghiúsítására, a szavazás titkosságának megsértésére és az egyéb visszaélésekre vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket. A javaslat a büntetendő cselekmények büntetőjogi értékelésének egyöntetűsége, a bírói mérlegelés szabadságának fokozása., az egyéni elbírálás hatályosabbá tétele s a jogszabályalkalmazás megkönnyítése érdekében szakít az 1925 : XXVI. törvénycikk rendszerével, amely az egyes büntetendő cselekményekre a bírói mérlegelés szempontjából számba nem jövő, de mégis különböző mértékű büntetéseket állapított meg. E helyett a javaslat valamennyi bűntettre, úgyszintén valamennyi vétségre a bűncselekményfajok büntetőjogi súlyának megfelelő egyenlő mértékű büntetési kereteket állapít meg s a felmerülő esetekben a bíróságra bízza, hogy a törvényben meghatározott keretek között az eset összes körülményeinek s az elkövető egyéniségének Jeginkább megfelelő büntetést szabjon ki. Ennek a szabályozási elvnek szerkezeti következményeként a javaslat a XIII. fejezet keretében külön címbe foglalja a bűntettek és vétségek büntetésére vonatkozó egységes rendelkezéseket s ugyanebben a címben szabályozza a választójog büntetőjogi védelmével kapcsolatos eljárási vonatkozásokat. •
