Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
82 546. szám. vei, lehetővé teszi tehát azt, hogy a képviselőjelölt olyan egyének közreműködését vegye igénybe, akik segédkeznek neki a választás előkészítésével járó elkerülhetetlen tennivalók elvégzésében. A javaslat ebben a vonatkozásban éppen azáltal kívánja a választások tisztaságát és zavartalanságát fokozott mértékben előmozdítani, hogy az úgynevezett kortesek közreműködését törvényes alapra helyezi akként, hogy körülírja azt, hogy milyen tennivalók végzésére lehet ilyen megbízottak közreműködését igénybe venni (64. §. (i) bek.), a választások feletti bíráskodásra vonatkozó rendelkezések között pedig elvi nyomatékkal kifejezi azt, hogy a képviselőjelöltet jogi felelősség terheli a választással kapcsolatban igénybevett megbízottjának cselekményeiért, amennyiben az ilyen megbízott által elkövetett és érvénytelenségi okul szolgáló cselekményt úgy kell tekinteni, mintha azt maga a jelölt követte volna el. Ez a szabályozás egyik legcélravezetőbb eljárásként kínálkozik annak biztosítására, hogy a képviselőjelölt — már saját érdekében is — olyan egyéneket fog a választással kapcsolatban segédkező közreműködéshez juttatni, akiknek személyében kellőképpen biztosítva látja a visszaélések elkerülését. A javaslat a képviselőjelölt személyére és közéleti működésére vonatkozó tájékoztatást, úgyszintén a képviselőjelölt megbíz ott ainak közreműködését felölelő teljesen új szabályozás mellett továbbmenő új rendelkezésekkel is biztosítani kívánja a választások tisztaságát és zavartalanságát. Mindenekelőtt a jogszabály tiltó rendelkezésével biztosítja a választás napját megelőző úgynevezett »néma hét« pártgyűléstől mentes zavartalanságát. Ez a rendszabály — az erre nézve belföldön és külföldön szerzett egyöntetű tapasztalatok szerint •— különösen alkalmas annak a nyugalmi egyensúlyba került lelki hangulatnak a kialakítására, amely különösen szükséges a képviselőválasztás nagyfontosságú jogának megfontolt gyakorlásához. A választási eljárás elegendő időt ad arra, hogy a jelöltek és a párt programmjukat a választóközönség előtt kifejthessék. Nem kívánatos az, hogy közvetlenül a választást megelőzően is a választóközönség állandó agitációnak legyen kitéve. Inkább közérdekűnek látszik az, hogy a választási eljárást megelőző időszakban hallottakat és tapasztaltakat nyugodtan mérlegelhesse. Az agitációnak csak addig a határig van jelentősége, ameddig azt a célt szolgálja, hogy a választók a jelöltet és az ő programmját megismerjék; azután azonban már az agitáció csak a kedélyek felesleges izgatását szolgálja. Ugyancsak gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy rendszerint idegenből a választókerületbe került úgynevezett kortesek és hasonló természetű közreműködést kifejtő idegen személyek szokták a pártgyűléseken és egyéb pártösszejöveteleken a választókerület nyugalmát megzavarni s továbbmenőleg a választás tisztaságát és zavartalanságát hátrányosan befolyásolni. Ennek elkerülése végett a javaslat kimerítően meghatározza, hogy kik szólalhatnak fel a pártgyűlésen. Ezt a jogot a javaslat a képviselőjelölt részére, továbbá a képviselőjelöltnek a választással kapcsolatban igénybevett és szabályszerűen bejelentett megbízottja, felsőházi tag, a kormány tagja, vagy olyan magyar állampolgár számára biztosítja, akinek abban a törvényhatóságban van állandó lakóhelye, amelyiknek területén a párt gyűlést tartják, vagy aki a választást közvetlenül megelőző öt éven belül országgyűlési képviselő volt. A javaslat tehát nem bénítja meg a pártgyűlések kereteiben kifejtett választási tevékenységet, mert lehetővé teszi, hogy a pártgyűlésen mindenki felszólalhasson, aki tisztességes választási küzdelem útján óhajtja a képviselőjelölt részére a választók bizalmát megnyerni. A képviselőjelölt ugyanis korlátlan számú megbízott közreműködését veheti igénybe s a bejelentés sincs határidőhöz kötve ; egyetlen feltétel csupán az, hogy a bejelentésnek a megbízott működésének megkezdése előtt kell megtörténnie. Ha tehát a pártgyűlésen
