Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

5;2 546, szám. központi választmány saját tagjai közül választ. Ha az albizottság tagjainak véleménye eltérő; az elnök szavazata dönt. (3) Az ellen a választó ellen, akinek elmaradását az albizottság igazoltnak elfogadja, nincs helye további eljárásnak. (4) Azoknak a választóknak a nevét, akiknek elmaradását az albizottság nem fogadta el igazoltnak, a központi választmány elnöke községenkint (városonkint), Budapesten közigazgatási kerületenkint jegyzékbe foglalja és a jegyzékeket a választó lakóhelye szerint illetékes főszolgabiróhoz, illetőleg polgármesterhez, Budapesten a kerületi elöljáróhoz küldi még. (5) A főszolgabíró, városokban a képviselőtestület, illetőleg a törvényhatósági bizottság által megbízott (1929 : XXX. t.-c. 59. § (1) bek. 1. b) pont) rendőri büntető bíró a jegyzékben foglalt minden választóra, az illető vagyoni és egyéb körülményeire is figyelemmel, 5—25 pengő pénzbírságot szab ki. (ß) Az előző bekezdés értelmében hozott határozat ellen az alispánhoz, törvényhatósági jogú városokban pedig a polgármesterhez lehet fellebbezéssel élni. A törvényhatóság első tisztviselője •— további jogorvoslat kizárásával •—• végérvényesen határoz. (7) A szavazást igazolatlanul elmulasztó választók névjegyzékének mintáját, valamint a kötelező szavazásra vonatkozó rendelkezések végrehajtásával kapcsolatban esetleg szükséges részletes szabályokat a belügyminiszter — a pénzügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértve — rendelettel állapítja meg. 196. §. Arra a közhivatalnokra, vagy küv közjegyzőre, aki az őrizetére bízott választói névjegyzékről, továbbá a 112. §-ban felsorolt iratokról a kívánt másolatot a kitűzött záros határidő alatt nem adja ki, a közigazgatási bíróság elnöke ötven pengőtől ,ezer pengőig terjedhető pénzbírságot róhat. A bírságon felül a fegyelmi úton való felelősségrevonásnak is helye van. 197. §. A jelen törvény alapján kiszabott pénzbírságokból befolyó összegeket ugyanarra a célra kell fordítani, mint amelyet a rendőri büntetőbíróság által kiszabott kihágási büntet éspénzekre nézve az 1901 : XX. t.-c. 23. §-a megállapít. 2. Fegyelmi eljárás. 198. §. Állami, törvényhatósági vagy községi közszolgálatban álló alkalmazott ellen, továbbá a névjegyzékek összeállításával és kiigazításával kapcsolatos munkálatoknál, valamint a képviselőválasztásnál közreműködő és esküt (fogadalmat) tett minden közegellen, ha a jelen törvény szabályait, vagy az ezek alapján tett hatósági rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza — az esetleges büntetőjogi következményektől függetlenül —• fegyelmi eljárásnak van helye. 199. §. (1) A fegyelmi eljárást a központi választmány, a közigazgatási bizottság vagy a belügyminiszter rendelheti el. A fegyelmi eljárást az alkalmazott vagy közeg kérelmére el kell rendelni. (2) A fegyelmi eljárás elrendelése kérdésében hozott határozat ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. 200. §. (1) A fegyelmi vizsgálat teljesítésére a közigazgatási bizottság egy vagy több tagját küldi ki. (2) A fegyelmi bíráskodást elsőtökön a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másodfokon a közigazgatási bíróság gyakorolja. 201. §. Az 1929 : XXX. t.-c. 76— 94. §-ainak — a 199. és 200. §-okban foglalt rendelkezésekkel nem ellentétes — rendelkezéseit a 198. §. alapján indított fegyelmi eljárásban is megfelelően alkalmazni kell, a következő eltérésekkel: a) állami alkalmazott fegyelmi ügyében a köz vádló tennivalóit a kir. ügyész látja el (1876 : VI. t.-c. 55. §.);