Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

546. szdm. 45 dott képviselő ebbeli cselekményéről van szó — a büntető eljárás megindításához a képviselőház engedélyét megadottnak kell tekinteni. 150. §. (i) Ha a választást a közigazgatási bíróság előtt panasszal is megtámadták, a bíróság a képviselőháztól áttett iratokat a panasziratokhoz csatolj a, a felekkel a felmerült kifogást nyilatkozattétel végett közli és a kifogás tárgyában a panasz érdemével kapcsolatban határoz. (2) Ha a választás ellen panaszt nem terjesztettek elő, a bíróság a kifogást tárgyalás nélkül bírálja el. Az ülés idejéről a kifogás közlésével értesíteni kell a képviselőt, aki azon meg jelenhetik és felszólalhat. Tárgyalást csak akkor kell tartani, ha ez a tényállás tisztázása végett szükségesnek mutatkozik. E tárgyalásra a kifogás közlésével a képviselőt és a kifogás képviseletére a koronaügyészt kell megidézni. Az eljárásra egyébként a Negyedik Rész rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 151. §. (1) Ha a közigazgatási bíróság a választás ellen előterjesztett panaszt visszautasítja, a panasznak nem ad helyt, vagy a panasz tárgyában az eljárást megszünteti, a képviselőház az igazolás kérdésében határoz. (2) Ha a közigazgatási bíróság a választást érvénytelennek mondotta ki, az új választást, — a 153. §-ban szabályozott eset kivételével —• el kell rendelni. 152. §. Ha a közigazgatási bíróság ítéletében a választás törvényes eredményét megállapítja, és ennek megfelelően kijelenti, hogy kit, illetőleg kiket kell megválasztott képviselőnek illetőleg pótképviselőnek tekinteni, a képviselőház az ilyen ítéletet az igazolás alapjául köteles elfogadni és a választás ellen többé kifogást nem tehet. A Ház igazoló határozatát ilyen esetben a választási jegyzőkönyvnek a belügyminisztertől és a törvényhatóságtól beszerzendő példányaiba be kell vezetni. 153. §. (1) Ha a közigazgatási bíróság ítéletéből a képviselőház tudomására jutott, hogy valamely érvénytelennek kimondott választás alkalmával a választókerületben a választási jog szabad gyakorlását akadályozó vagy jogosulatlanul befolyásoló cselekmények igen nagy mértékben fordultak elő, a képviselőház ennek kinyomozására a házszabályokban megállapított módon vizsgálatot rendelhet el. (2) A képviselőháztól kiküldött vizsgáló bizottságot a vizsgálat foganatosításában ugyanazok a jogok illetik meg, mint amelyek a képviselőválasztási ügyekben a közigazgatási bíróságot vagy a kiküldött bírót; a hatóságok a bizottságot működésében támogatni kötelesek. 154. §. (1) A képviselőház vizsgáló bizottsága előtt mindenki megjelenni és a hozzáintézett kérdésekre válaszolni köteles. (2) A tanúzási kötelezettség alól nem mentesít, ha a való megvallása által a tanú önmagát, vagy ez 1911 : I. t.-c. 299. §-ának 2. pontjában megjelölt hozzátartozóját a jelen törvény 165—r 174. §-aiban meghatározott bűncselekménnyel vádolná. (3) A tanú és hozzátartozója a bevallott cselekményekért büntető felelősségre nem vonható. Ez a mentesség nem zárja ki a hamis tanúzás miatt való elitélést. 155. §. (1) A vizsgálat eredményéről a képviselőház a házszabályok szerint erre kijelölt bíráló bizottság véleményes jelentése alapján, a bizottsági előadó és esetleg a kisebbségi vélemény előadójának meghallgatása után, minden további vita nélkül határoz. Érvényes határozat hozatalához az igazolt képviselők általános többségének jelenléte szükséges. (2) Ha a képviselőház a vizsgálattal kiderítettnek találja, hogy a választókerületben a választáskor a választói