Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában
486 590. szám. visszalép : a választási bizottság elnöke azonnal intézkedik, hogy ezt a körülményt valamennyi szavazatszedő küldöttség elnöke haladéktalanul tegye közzé. (2) Az egyéni választókerületben teljesen be kell szüntetni a szavazást, ha a szavazás lezárása előtt valamennyi képviselőjelölt visszalépett, vagy ha visszalépés következtében csak egy ajánlás maradt. Ilyen esetben a szavazatszedő küldöttség elnöke a szavazást csak a választási bizottság elnökének közvetlen szóbeli vagy sajátkezűleg aláírt írásbeli utasítására szüntetheti be. 107. §. (1) Ha a szavazás lezárása előtt olyan akadály támad, amely miatt a szavazást szabályszerűen folytatni nem lehet, a szavazatszedő küldöttség elnöke belátása szerint és saját felelősségére, az akadály elhárításáig a szavazás folytatását felfüggeszti; a szavazást, mihelyt az akadály elhárult, nyomban folytatni kell. A szavazás felfüggesztését és ennek előrelátható időtartamát ki kell hirdetni. ( 2 ) A szavazásnál használt urnát az elnök a felfüggesztés tartamára lepecsételi. A bizalmi egyének szintén alkalmazhatnak pecsétet. (3) Ha a felmerült akadály miatt felfüggesztett szavazást tizenkét óra lefolyása után sem lehet folytatni, a szavazatszedő küldöttség elnöke félbeszakítja a szavazási eljárást. 108. §. (1) A szavazás befejezése után, -— akár szabályszerű lezárással (105. §.), akár beszüntetéssel (106. §.) ért véget a szavazás—úgyszintén a szavazási eljárás félbeszakítása esetében (107. §. (3) bek.) a szavazatszedő küldöttség elnöke a küldöttség többi tagjának és a bizalmi egyéneknek jelenlétében az urnát felnyitja, a lezárt borítékokat az urnából kiveszi, felbontatlanul megszámlálj a es a szavazásról vezetett rovatos ívek alapján a leszavazott választók számával egybeveti. Ha ez a szám a borítékok számával ismételt megszámlálás után sem egyezik, ezt a körülményt jegyzőkönyvbe veszi. (2) Az előző bekezdésben megszabott eljárás után a szavazatszedő küldöttség elnöke minden borítékot egyenkint felbont, kiveszi belőle a szavazólapot és hangosan kijelenti, hogy a szavazat melyik ajánlásra, illetőleg lajstromra esett és a szavazólapot felmutatja. A szavazólapot a szavazatszedő küldöttség tagjai és a bizalmi egyének megtekinthetik. (3) A szavazatok feljegyzésére minden ajánlás, illetőleg lajstrom számára külön jegyzéket kell nyitni és ebbe be kell vezetni minden szavazatot úgy, hogy az ugyanarra az ajánlásra, illetőleg lajstromra esett első szavazatot 1, a másodikat 2, a harmadikat 3 számmal kell jelölni és így tovább. (4) Érvénytelen és a szavazás eredményének megállapításánál nem vehető számba a szavazat, ha : 1. a szavazólapot ismertető jellel ellátott borítékban, vagy nem a hivatalos borítékban adták le ; 2. a szavazásra nem a hivatalos szavazólapot használták; 3. a szavazólap az elnöki jelzésen kívül más ismertető jellel van ellátva; 4. a szavazólapon egy ajánlás, illetőleg lajstrom sincs, vagy egynél több ajánlás, illetőleg lajstrom van megjelölve ; 5. a szavazólapon a kereszt jel olyan helyre van téve, amelynek alapján nem állapítható meg, hogy a választó melyik ajánlásra, illetőleg lajstromra szavazott; 6. a szavazólap feltételt vagy más korlátozást tartalmaz ; 7. ugyanegy borítékban több szavazólap találtatott és azokon különböző ajánlások, illetőleg lajstromok vannak megjelölve; 8. a szavazólap és a boríték, vagy valamelyikük nincs elnöki név jegyzéssel (kézjeggyel) és betűvel ellátva (102. §. (1) bek.), vagy a szavazólapra és a hozzátartozó borítékra vezetett elnöki név jegyzés és betű nem egyező.
