Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

590. szám. 453 hatóság levéltárában kell elhelyezni és arról három nap alatt hiteles másolatot kell a belügyminiszterhez felterjeszteni. (e) Az ülések első napjáról az elnök a tagokat külön meghívó útján értesíti. A meghívót legalább három nappal az ülések megkezdése előtt kell elküldeni és a törvényhatóság székházán való kifüggesztés útján közzé kell tenni. Rendkívül sürgős esetekben jogában áll az elnöknek a központi választ­mányt három napnál rövidebb határ­időre is összehívni. (7) Aki két egymásután következő ülésen nem je ] ent meg és elmaradását minden alkalommal kellően nem iga­zolta, elveszti tagságát és a legköze­lebbi választásnál nem választható meg újra. Az elmaradás igazolása kérdésé­ben a központi választmány határoz. 18. §. (1) A központi választmánynak olyan ügyekben hozott határozatai, amely ügyekben a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak helye nincs, a határozathozatalt követő tizenöt nap alatt a törvényszerűség szempontjából a belügyminiszterhez fellebbezhetek. (2) A belügyminiszter azokban az ügyekben, amelyekben közigazgatási bírósági panasznak helye nincs, a jog­szabályba ütköző határozatot akár hivatalból, akár fellebbezés alapján a fellebbezési határidő lejárta előtt is megsemmisítheti és amennyiben intéz­kedés tétele szükséges, új határozat hozatalát rendelheti el. Ha azonban a központi választmány valamely ha­táridő vagy határnap kitűzésében a jogszabályokat helytelenül alkalmazta és az idő rövidsége az új határozat hozatalát kizárja: a belügyminiszter a határidő vagy határnap kitűzése kér­désében érdemileg intézkedik. Második Kész. Az országgyűlési képvi­selőválasztók és azok névjegyzéke. III. Fejezet. Választójogosultság. 19. §. (1) Lajstromos választókerü­letben országgyűlési képviselőválasztó­joga van annak a férfinak, aki életének 26. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár és hat év óta ugyanabban a községben lakik, vagy van lakása, ha az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanér­tékre egyenrangú osztályát (évfolya­mát) sikeresen elvégezte. (2) Annak, aki az 1912. évet megelőző időben született es az (1) bekezdésben megkívánt kellékeknek egyébként meg­felel, az elemi népiskola hatodik osztá­lyának elvégzése nélkül is van választó­joga akkor, ha az elemi népiskola ne­gyedik osztályát sikeresen elvégezte. (3) Annak, aki írni-olvasni tud és az (1) bekezdésben megkívánt kellékek­nek egyébként megfelel, az elemi nép­iskola hatodik, illetőleg negyedik osz­tályának elvégzése nélkül is van vá­lasztójoga akkor, ha családfenntartó és ha: a) az 1914—1918. évi világháború­ban vitézségi érmet szerzett vagy al­tiszti (tisztesi) rendfokozatot ért el; vagy b) hadirokkant (1933: VILt.-c. 2. §. A) pontja); vagy c) a Károly-csapatkereszt igazolt tulajdonosa (tűzharcos) ; vagy d) önálló iparos, vagy kereskedő ,* vagy e) földműves, aki a saját vagy fele­ségével közös földbirtokán vagy fele­sége földbirtokán gazdálkodik, ha a földbirtok kataszteri tiszta jövedelme legalább 40 aranykorona; vagy f) földműves, aki a saját vagy fele­ségével közös földbirtokán gazdálko­dik, ha a földbirtok területe legalább két kat. hold és a földművesnek, ille­tőleg feleségének háza is van ; vagy g) földműves, aki a saját vagy fele­ségével közös földbirtokán gazdálko­dik, ha a földbirtok területe legalább két kat. hold és a földművesnek még legalább két kat. hold föld haszonbér­lete is van ; vagy h) földműves, aki mint haszonbérlő, akár önállóan, akár mint földbérlőszö­vetkezet tagja, legalább hat év óta

Next

/
Thumbnails
Contents