Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

59Ó. szám. 445 a »képviselőknek« szó helyébe a »képviselőnek« szó vétetett fel. Ez a módosítás sajtóhibának a kiigazítása. Az eredeti 186—187., új számozás szerint 192—193. §-ok. Ezeket a szakaszokat a bizottság eredeti szövegükben fogadta el. ^ Az eredeti 188., új számozás szerint 194. §. Az (i) bekezdés negyedik sorában előforduló »egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő« kifejezés után a bekezdés végéig tartó szöveget a bizottság törölte és helyébe a következő szöveget vette fel: »a választókerületben állandó lakhellyel nem bíró személy, ha a 68. §. alá eső tevékenységet anélkül fejti ki, hogy a képviselőjelölt őt szabályszerűen bejelentette volna.«. Ez a módosítás okszerű folyománya az eredeti 64., új számozás szerint 68. §. átalakításának. Az eredeti 189—194., új számozás szerint 196—200. §-ok. Ezeket a szakaszokat a bizottság eredeti szövegükben fogadta el. Az eredeti 195., új számozás szerint 201. §. A (2) bekezdés első sorában a »választmányhoz« szó helyébe »választmány elnökéhez« szavak vétettek fel. Az (5) bekezdés utolsóelőtti sorában az »5—25 pengő« kifejezés helyébe a bizottság a következő szöveget vette fel: »öt pengőtől huszonöt pengőig terjedhető«. A módosításokra a szöveg szabatosabbá tétele szempontjából volt szükség. Az eredeti 196—199., új számozás szerint 202—205. §-ok. Ezeket a szakaszokat a bizottság eredeti szövegükben fogadta el. Az eredeti 200., új számozás szerint 206. §. A bizottság a (2) bekezdés utolsó sorában a »bíróság« szó után a következő szöveget vette fel: », az 1929 : XXX. törvénycikk fegyelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó tisztviselők felett pedig az 1929 : XXX. t.-c. 87. §-a értelmében alakított fegyelmi bíróság«. Az 1929: XXX. törvénycikk ugyanis az önkormányzati alkalmazottak fegyelmi ügyének végső fokon elbírálására külön fegyelmi bíróságot intézményesített. Nem volna tehát indokolt, hogy a választással kapcsolatos fegyelmi ügyek végsőfokú elbírálása kivétessék ennek a bíróságnak a hatásköréből, amelyben a közigazgatási bíróság amúgy is két taggal képviselve van. Az eredeti 201—202., új számozás szerint 207—208. §-oh. Ezeket a szakaszokat a bizottság eredeti szövegükben fogadta el. Az eredeti 203—206. §-oh és az új számozás szerinti 209. §. A bizottság az eredeti 203., 204., 205. és 206. §. törlését határozta el. Az eredeti 203. és 204. §-ban foglalt rendelkezések ugyanis, mint az egyéni kerületi választó jogosultságra vonatkozó szabályok az új számozás szerint 21. és 22. §-ba vétettek fel. Ezért a 203. és 204. §-t törölni kellett. Ezzel kapcsolatban kellett törölni a 205. és 206. §-t is, mert az azokban foglalt rendelkezések a 203. és 204. §. rendelkezéseivel függnek össze. Ezeknek a §-oknak a helyébe a bizottság 209. sorszámmal egy új §-t vett fel a következő szöveggel: »(1) Törvényhatósági választójoga annak van, aki a lajstromos választókerületben választójogosultak (19. és 20. §.) névjegyzékébe a törvényhatóság területén fel van véve. (2) A törvényhatósági választókról külön névjegyzéket (1929 : XXX. t.-c. 11. §. és 1930: XVIII. t.-c. 15. §.) nem kell készíteni.«. Az országgyűlési választó jogosultságnak új szabályozása mellett a legcélszerűbbnek ez a megoldás kínálkozott, amely azzal az előnnyel is jár, hogy a törvényhatósági választókról a jövőben nem kell külön névjegyzéket készíteni. Az eredeti 207., új számozás szerint 210. §. A §. második és harmadik sorában a »törvényhatósági választóknak« szavak helyébe a bizottság a következő