Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

590. szám. 433 nézve áll fenn, mégpedig ezek közül is csak Budapest székesfővárosra, a pestkörnyéki megyei városokra és a törvényhatósági jogú városokra. Ebből következik a §. (i) bekezdése bevezető sorainak a módosítása. Azokra a thj. városokra, amelyek vármegyei lajstromos kerületbe tartoznak, a kérdéses szabályt felállítani nem volna indokolt, mert kívánatos, hogy azokban a szavazás a lajstromos kerület egyéb szavazóköreivel egyidőben fejeződjék be. A (3) és a (4) bekezdésnek kiegészítése a választás tisztaságát kívánja fokozottabban biztosítani. Az eredeti 98., új számozás szerint 105. §. A bizottság elhatározta, hogy a §. (1) bekezdése a következőkép szövegeztessék át: »(1) A szavazás lezárása előtt zárórát kell kitűzni. A záróra időtartama legalább egy óra és legfeljebb két óra lehet. A zárórát a választás napjának esti 6 órája után, az előző §-ban említett szavazókörökben pedig a választás második napjának esti 6 órája után szabad kitűzni. Ha a szavazás megkezdését elhalasztották (94. §. (2) bek.), vagy a szavazást felfüggesztették (107. §. (1) bek.), a zárórát csak akkor szabad kitűzni, ha már legalább tíz óra — az előző §-ban említett szavazókörökben pedig már legalább húsz óra — állott szavazás céljából a választók rendelkezésére.«. A (3) bekezdés első és második sora helyébe »Azt a választót, aki a záróra alatt személyesen vagy írásban jelentkezik, a szavazatszedő küldöttség elnökénél vagy helyettesénél szavazásra kell« szövegrész, a (*) bekezdés után pedig a következő új (5) bekezdés vétetett fel: »(5) Ha a záróra letelte után még folytatott szavazásnál — a záróra alatt jelentkezett választók közül — senki sincs már jelen, a szavazást azonnal be kell szüntetni.«. Az eredeti (0) bekezdés számozása eggyel emelkedett. Az (Í) bekezdés módosítása okszerű következménye annak, hogy a szavazást a szavazókörök többségében egy nap alatt kell befejezni. A (3) bekezdés kiegészítése még fokozottabb biztosítékául szolgál annak, hogy minden szavazásra jelentkező választó valóban le is szavazhasson. Az új (5) bekezdés beiktatása pedig a teljesen kimerítő szabályozás szempontjából szükséges. Az eredeti 99., új számozás fszerint 106. §. A bizottság ezt a §-t változatlanul fogadta el. Az eredeti 100., új számozás szerint 107. §. A bizottság elhatározta, hogy az (1) bekezdés utolsó mondata töröltessék és a (3) bekezdés szövege helyébe a következő szöveg vétessék fel: »(3) Ha a felmerült akadály miatt felfüggesztett szavazást tizenkét óra lefolyása után sem lehet folytatni, a szavazatszedő küldöttség elnöke félbeszakítja a szavazási eljárást.«. Ez a módosítás világossá teszi a szöveget és szerkezeti szempontból a (3) bekezdésbe iktatja az (1) bekezdés utolsó mondatában foglalt rendelkezést. Az eredeti 100. §. után felvett új 108. §. A bizottság úgy határozott, hogy lajstromos és egyéni kerületi együttes választásnál a szavazás egyszerre, egy urnával történjék. Ilyen szavazási eljárás mellett nem lehet fenntartani a javaslatnak azt a rendszerét, hogy a szavazás eredményét a választókerület székhelyén állapítsák meg, a lajstromos és egyéni kerületi választási bizottságok és azok székhelyei ugyanis különbözők lévén, a szavazólapokat feltétlenül külön kell csoportosítani, ami csak úgy történhetik meg, hogy már a szavazatszedő küldöttség nyitja fel az urnát. Ilyen körülmények között viszont helyes és megnyugtató is, ha a szayazatszedő küldöttség egyúttal meg is állapítja a szavazás eredményét és azt hiteKép>v. iromány. 1935—1940. IX. kötet. 55