Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

32 546. szám. ták újból a szavazást; úgyszintén az esetleges félbeszakítás okát és időpontját és hogy ki volt akkor az utolsó szavazó ; e) a záróra kitűzésének időpontját és hogy ki volt az utolsó szavazó akkor, amikor a záróra kitűzetett; a záróra tartamát; f) a szavazás lezárásának időpontj át; g) azoknak a leszavazott küldöttségi egyéneknek, bizalmi egyéneknek és az írásbeli teendők végzésére kirendelt személyeknek megnevezését, akik nem az illető szavazókör névjegyzékébe voltak felvéve ; h) a visszautasítottak, továbbá a kifogásoltak jegyzékébe foglalt választók számát; i) a szavazás közben előfordult fontosabb mozzanatokat, az elnök esetleges határozatait, valamint a csend és a rend érdekében tett intézkedéseit. (3) A szavazási jegyzőkönyv mintáját a belügyminiszter állapítja meg. 102. §. (1) Mind a szavazási jegyzőkönyvet, mind a szavazási rovatos íveket, továbbá a visszautasítottak és a kifogásoltak jegyzékeit magyar nyelven, három eredeti példányban kell elkészíteni. A kiállításukra hivatott személyek kötelesek a netalán hiányzó példányokat pótlólag eredetiben kiállítani. A szavazási jegyzőkönyvhöz mellékelni kell mindazoknak aláírásával (kézjegyével) —• de betűjelzés nélkül — ellátott egy-egy üres szavazólapot, akik a szavazás folyamán a névjegyzés és betűjelzés alkalmazására a 96. §. (3) bekezdése értelmében jogosultak voltak és azt tényleg alkalmazták is. (2) A szavazási eljárás befejezése vagy a szavazás meghiúsulásának megállapítása után mindezeket az iratokat a szavaz átszedő küldöttségi elnök és jegyző aláírja és az urnát az elnök lepecsételi ; a bizalmi egyének szintén alkalmazhatnak pecsétet. (3) A szavazási jegyzőkönyv aláírása után a szavazatszedő küldöttség elnöke az (1) bekezdésben felsorolt iratokat és a választók névjegyzékét, továbbá a lepecsételt urnát, valamint a felhasználatlanul maradt szavazólapokat és borítékokat személyesen, vagy hatósági közeg útján haladéktalanul a választási bizottsághoz beszállítja. Minden párt részéről két bizalmi egyén jogosult a szállítmányt kísérni. 4. A választás eredményének megállapítása és kihirdetése. 103. §. (1) A választás eredményét a választási bizottság ülésében a választási biztos állapítja meg. (2) A választás eredményét a lehető legsürgősebben kell megállapítani. (3) A választás eredményének megállapítására irányuló előkészítő munkálatokat (104. §.) a már beérkezett szavazási iratok alapján azonnal meg kell kezdeni, tekintet nélkül arra, hogy az összes szavazási iratok beérkeztek-e vagy sem. 104. §. (1) A választási biztos a szavazatszedő küldöttségektől beérkezett urnákat beérkezésük sorrendje szerint felnyitja, a lezárt borítékokat az urnákból kiveszi, felbontatlanul megszámlálja és a szavazásról vezetett rovatos ívek alapján a leszavazott választók számával egybeveti. Ha ez a szám a borítékok számával ismételt megszámlálás után sem egyezik, ezt a körülményt jegyzőkönyvbe veszi. (2) Ezután a választási bizottság egyik tagja minden borítékot egyenként felbont, kiveszi belőle a szavazólapot és a választási biztosnak átadja, aki hangosan kijelenti, hogy a szavazat melyik ajánlásra, illetőleg lajstromra esett és a szavazólapot felmutatja. A szavazólapot a választási bizottság tagjai is megtekinthetik. (3) A szavazatok feljegyzésére szavazókörönként minden ajánlás, illetőleg lajstrom számára külön jegyzéket kell nyitni és ebbe be kell vezetni minden szavazatot úgy, hogy az ugyanarra az ajánlásra esett első szavazatot 1,