Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában
590. szám. 399 jelentőségű, mert ezen közjog gyakorlása kapcsán az eddigi rendszerrel szakítva egy egészen új, egészen más és a nemzet életét új ösvényekre vezető rendszer alapját óhajtja lefektetni. Természetes tehát, hogy ebből a szemszögből nézve a kérdést azt is meg kell állapítanunk, hogy ezen új rendszernek a bevezetése az országgyűlési képviselők választásának szabályozása keretében is új szempontokat vet felszínre és az eddigitől eltérő megoldásokat tesz szükségessé. Éppen ezért nem helyes a törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek az elmúlt választójogi törvények intézkedéseivel való összehasonlítása sem, mert bizonyos, hogy minden, egymástól teljesen eltérő rendszer megoldása, más és más intézkedések megtételét teszi szükségessé. Kétségtelen, hogy a szavazás titkossága kérdésének helyes megoldása szempontjából nem mellőzhetjük azokat a külföldi törvényalkotásoknak, példáknak és gyakorlati eredményeknek figyelembevételét, amelyek úgy a körülöttünk lévő államokban, mint Európa többi államaiban elénk tárulnak. Ezeknek tanulmányozása feltétlenül azzal az előnnyel jár, hogy rámutatnak az egyes rendszerek előnyeire, illetve hibáira, igazolják az egyes megoldási módoknak helyességét, vagy helytelenségét és így természetszerűleg tanulságul szolgálnak, magától értetődően mindig annak fentartásával, hogy a külföldi megoldások különleges hazai viszonyainkra való tekintettel mennyiben kívánnak azoktól eltérő szabályozást. A külföldi államokban és a külföldi irodalomban a titkos választójog egyes kérdéseinek keretében megállapítást nyert, hogy egész tömegével vannak olyan kérdések, amelyek annak idején a titkos választójog behozatala időpontjában elvi jelentőséggel bírtak és ma már azokon a közvélemény túlhaladt és azokat egyáltalában nem tartja ügydontőeknek. Ennek megállapítása azért bír jelentőséggel, mert felment bennünket esetleges olyan kísérletek megtételétől, amelyeknek eredménytelensége előrelátható. Nagy nemzeti életkérdések dominálják ma a helyzetet, sorsdöntő kérdések eredményes megoldása, ez kell, hogy érdekelje ma a nemzeteket és azok politikusait. Ha nem így volna, akkor alig lehetne megérteni Mac Donald nemrég elhunyt angol volt miniszterelnök és az angol munkáspárt volt vezetőjének azt az elhatározását, amellyel a kisebbség érvényesülésének elvét elvetette — és azt a mondatát, hogy : »A parlament nem club, ahol disputálnak, hanem az állam törvényalkotó orgánuma«. A választójogi rendszerek nagy zűrzavarában akart bizonyos mértékben rendet teremteni az 1928. évben Berlinben ülésezett Interparlamentáris Unió. Ez a magas testület a választójog kérdésével foglalkozva kiemelte annak szükségességét, hogy a kormányzatok és a parlamentek részére nagyobb stabilitás biztosíttassák. Szükségesnek tartotta esetleg egy olyan választási rendszer megvalósítását, amely a pártok szét forgácsolását megakadályozza. A szép terv az elgondolásnál maradt. Az elméket széles körben foglalkoztató kérdések egyike ma az, hogy a népképviselet a kisebbségi védelem jegyében alkottassák meg, vagy a választás a politikai hatalom érvényesülése legyen. Hatalmas és nagyjelentőségű kérdés, különösen azoknak, akik a parlamentarizmus védelme alatt szokták ellene ä legnagyobb bűnöket elkövetni. Amíg az 1925: XXVI. t.-c. megalkotása idejében a nemzetgyűlés választójogi bizottsága részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a nyilt, vagy a titkos szavazási mód vezettessék-e be és hogy a két rendszer közül melyik a helyesebb, addig a mostani törvényjavaslat tárgyalásánál egyöntetűen a titkos választójog bevezetése mellett nyilvánultak meg a vélemények és a bizottság tagjai valamennyien elfogadták a törvényjavaslatnak azt az elvi álláspontját, amely minden vonalon a szavazás titkosságát vezeti be. Nagy elhatározás volt ez és nagy kihatással lesz ez a nemzet életére és jövőjére is. A bizottság reméli, hogy azokat a
