Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-588. A képviselőház közoktatásügyi bizottságának jelentése "a gyakorlati irányú középiskoláról" szóló 585. számú törvényjavaslat tárgyában

390 588, szám. tóság alatt. álló gazdasági középiskola érettségi vizsgálataira pedig a fenntartó illetékes egyházi hatósága küld elnököt. (2) Az egyházi hatóság alatt álló gazdasági középiskola érettségi vizsgálataira a vallás- és közoktatásügyi miniszter a főfelügyeleti jog gyakorlása céljából kormányképviselőt rendel ki. A gazdasági középiskola érettségi vizsgálataira kirendelt kormányképviselőit ugyanazok a jogok illetik meg, mint amelyeket az 1934 : XI. t.-c. 41. §-ának {3) és (*) bekezdésében foglalt rendelkezések a középiskola érettségi vizsgálataira kirendelt kormányképviselők számára biztosítanak. (3) A mezőgazdasági, ipari, illetőleg kereskedelmi középiskola érettségi vizsgálataira az érdekelt miniszter társelnököt, egyházi hatóság alatt álló gazdasági középiskola érettségi vizsgálataira pedig miniszteri biztost küldhet ki. (4) A társelnök és a miniszteri biztos jogkörét — utóbbit az 1934 : XI. t.-c. 41. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések keretein belül — a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértően rendelettel szabályozza. 50. §. A gazdasági középiskolára értelemszerűen alkalmazni kell a 8. §-ban az igazgatók, tanárok és szakoktatók alkalmazására, a 9. §-ban a hitoktatók és hittanárok alkalmazására, a 10.§-ban a tanárok és az igazgatók heti óraszámára, a 12. §-ban a nem állami igazgatók és tanárok javadalmazására, a 13. és 14. §-okban az igazgatók és tanárok fegyelmi felelősségére, a reájuk vonatkozó fegyelmi eljárásra, közhivatalnoki minőségükre, a 15. §-nak (2) és (4) bekezdésében az élő idegen nyelv, illetőleg a rendes tantárgyak és azok heti óraszámának megállapítására, a 21—-23. §-okban a tanulóknak az iskolai fegyelmi hatóság alá tartozására, a fegyelmi eljárásra és a fegyelmi büntetésekre, végül a 24. §-ban az osztályvizsgálatokra vonatkozóan a líceumra megállapított rendelkezéseket, ,. Negyedik Rész. Vegyes és záró rendelkezések. 51. §. Azok a gimnáziumok, amelyek a liceúm elnevezést legalább ötven év óta használják, ezt az elnevezést a gimnázium névnek zárójelben való feltüntetése mellett továbbra is használhatják. 52. §. Ennek a törvénynek életbeléptekor fennálló tanító- vagy tanítónőképző intézeteket az 1938/39. .tanévtől kezdődően fokozatosan líceummá kell átszervezni, vagy pedig fokozatosan meg kell szüntetni. 53. §. (1) Líceummá átalakuló tanító- vagy tanítónőképző intézetben e törvény életbeléptekor alkalmazásban álló és ilyen intézetben legalább tizenöt év óta eredményesen működő igazgatót és tanárt ebben az alkalmazásában akkor is meg lehet hagyni, ha nincs is meg a 6. §. (2) bekezdésében, illetőleg a 7. §. {3) bekezdésében meghatározott elméleti képesítése. (2) Középiskolai tanításra képesített tanárt az (1) bekezdésben megjelölt alkalmazásában akkor is meg lehet hagyni, ha nincs tizenöt évi működése. (3) Olyan tanárt, akinek nincs tanítóképző intézetbén tanításra jogosító oklevele és akit alkalmazásában sem az (1) sem a (2) bekezdés alapján nem lehet meghagyni, legkésőbb 1941. évi augusztus hó végéig nyugdíjazni kell, illetőleg végkielégítésben kell részesíteni, kivéve ha addig képzettségének megfelelő más iskolánál elhelyezik. 54. §. Azt, hogy e törvény életbeléptekor fennálló középfokú szakiskolák (felső mezőgazdasági iskolák, felső ipariskolák, felső kereskedelmi iskolák stb.) közül mely iskolákat és mely időponttól kezdve kell gazdasági középiskolává átszervezni, valamint a szervezés, átszervezés, fejlesztés módját és feltételeit a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértően rendelettel állapítja meg.