Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

30 546. szám. akár kis betűjével, de nem az abc sorrendjében ellátni. Ennek megtörténtéről a bizalmi egyének is meggyőződést szerezhetnek. A névjegyzést és a betűt ugyanazzal a színű írónnal kell írni. (4) A választó kérésére az elnök köteles megmagyarázni, hogy a szavazás miként történik. (5) A választó ezután a mellékszobába vagy az elrekesztett fülkébe megy, ahol azt az ajánlást, illetőleg lajstromot, amelyre szavazni akar, a szavazólapon az ajánlás, illetőleg lajstrom felett lévő üres négyszögbe tett kereszttel megjelöli, a szavazólapot a borítékba helyezi és a borítékot lezárja. Ezután visszamegy a küldöttséghez és a szavazólapot tartalmazó borítékot átadja az elnöknek, aki ezt felbontatlanul és úgy, hogy a küldöttség minden tagja szemmel kísérhesse, azonnal az urnába helyezi. (e) Az a választó, akit testi fogyatkozás gátol abban, hogy azt az ajánlást, illetőleg lajtsromot, amelyre szavazni akar, a szavazólapon megjelölje, vagy hogy a szavazólapot sajátkezűleg helyezhesse a borítékba és adhassa át az elnöknek, kísérő segítségével élhet. (7) A mellékszobában, illetőleg az elrekesztett fülkében az alatt, amíg a választó ott van, •— az előző bekezdésben említett kísérőn kívül —• senki sem tartózkodhatik, sem oda be nem léphet, vagy be nem tekinthet. A mellékszobába, illetőleg az elrekesztett fülkébe az elnök csak elkerülhetetlen szükség esetében, más személy pedig csak az elnök engedélyével léphet be. (8) Azt a választót, aki a mellékszobában, vagy elrekesztett fülkében hoszszabb ideig tartózkodik, mint amennyi a szavazólapon az ajánlás, illetőleg lajstrom megjelölésére és a szavazólapnak a borítékba helyezésére kétségtelenül elegendő, az elnök csengővel vagy más alkalmas jellel szavazata leadására figyelmezteti. Ha a választó szavazatát figyelmeztetés után sem adja le, az elnök a szavazás lehetőségét reá nézve egyelőre megszűntnek jelenti ki és a következő választót bocsátja szavazásra. A szavazástól ily módon egyelőre elesett választó újabb szavazásra csak a záróra alatt jelentkezhet ik. (9) Azt a szavazólapot, amelyet a választó ismertető jellel ellátott borítékban, vagy nemhivatalos borítékban, vagy boríték nélkül akar leadni, továbbá annak a választónak szavazólapját, aki az elnök felhívására sem megy a mellékszobába vagy az elrekesztett fülkébe, az elnök nem fogadhatja el. (10) A választó az írónt a lezárt borítékkal együtt az elnöknek köteles viszszaadni. 97. §. (1) Az olyan szavazókörben, ahol a névjegyzékbe felvett választók száma a 600-at meghaladja, a szavazást a választás napján este 8 órakor meg kell szakítani és a következő napon reggel 8 órakor kell folytatni. (2) Az első napi szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a szavazatszedő küldöttség és a jelenlévő bizalmi egyének mindannyian aláírnak. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni azt is, hogy a szavazatszedő küldöttségnek összesen hány hivatalos szavazólapot küldtek és hogy az első napi szavazásnál mennyi szavazólap maradt felhasználatlanul. (3) A szavazási iratokat és a nyomtatványokat a szavazás folytatásáig a szavazóhelyiségben el kell zárni és a szavazóhelyiség bejáratát le kell pecsételni. A lezárt szavazóhelyiség őrzéséről — a bizalmi egyének meghallgatása mellett, a rendelkezésre álló karhatalom igénybevételével — a szavazatszedő küldöttség elnöke gondoskodik. A bizalmi egyének az őrzéshez egy-egy ellenőrző személyt jelölhetnek ki. (4) A szavazásnak a következő napon reggel nyolc órakor történő folytatása alkalmával a küldöttség és a bizalmi egyének mindenek előtt meggyőződést szereznek arról, hogy a szavazóhelyiség bejáratára alkalmazott pecsét sér-