Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

546. szám. 27 — a közigazgatási hatóság útján — köteles gondoskodni a szavazóhelyiség berendezéséről és arról, hogy a szavazáshoz szükséges felszerelések és segédeszközök rendelkezésre álljanak. (4) Köteles továbbá a közigazgatási hatóság útján gondoskodni arról, hogy a szavazásnál előforduló írásbeli tennivalók végzésére megfelelő számú segédszemélyzet (irnok) álljon a jegyző rendelkezésére. A segédszemélyzet — mielőtt működését megkezdené — a küldöttség elnöke előtt az 57. §. (5) bekezdésében megállapított esküt teszi le. (5) A szavazatszedő küldöttség elnöke köteles végül a szavazólap szövegét a szavazóhelyiségben, jól olvashatóan és szembetűnően kifüggeszteni. 88. §. (1) A szavazási eljárás minden szavazókörben a választás napján reggel 8 órakor kezdődik. (2) Ha olyan akadály támad, amely miatt a szavazást a megállapított órában az illető szavazókörben nem lehet megkezdeni, a küldöttségi elnök, belátása szerint és saját felelősségére, az akadály elhárításáig a szavazás megkezdését elhalasztja. A szavazást, mihelyt az akadály elhárult, nyomban meg kell kezdeni. A szavazás megkezdésének elhalasztását és ennek előrelátható időtartamát ki kell hirdetni. Ha az akadály legkésőbb 12 óra alatt elhárítható nem volt és ezért a szavazást megkezdeni nem lehetett, a szavazást az illető szavazókörben meghiúsultnak kell tekinteni. (3) A megkezdett szavazást megszakítás nélkül kell folytatni. 89. §. (1) A szavazatszedő küldöttség elnöke a szavazás megkezdése előtt megállapítja, hogy az eljárásnál közreműködésre hivatott személyek megjelentek-e és megteszi a szavazás megtartásához szükséges előzetes intézkedéseket ; különösen gondoskodik arról, hogy a bizalmi egyének a szavazóhelyiségben akként helyezkedhessenek el, hogy a szavazási róvatos ívekbe, nemkülönben a visszautasítottak és kifogásoltak jegyzékébe történő bejegyzéseket ellenőrizhessék. (2) Ha a szavazás megkezdéséig az ajánlás átnyujtói bizalmi egyéneket nem alkalmaztak, a küldöttségi elnök őket törvényadta jogukra figyelmezteti. (3) Ha a bejelentett bizalmi egyének valamelyike nem jelent meg, vagy működését abbahagyta, a küldöttség elnöke az ajánlás átnyujtóit, ha jelen vannak, új bizalmi egyének alkalmazására hívja fel. (4) Az ajánlás átnyujtói bizalmi egyéneik részére igazolványt állítanak ki, amelyet a szavazatszedő küldöttség elnöke láttamoz. A láttamozott igazolvány feljogosítja a bizalmi egyént arra, hogy a szavazóhelyiségben tartózkodjék és oda bármikor belépjen. (5) A választók személyazonosságának ellenőrzése végett minden szavazatszedő küldöttségnél, nagy- és kisközségben a községi bíró vagy helyettese és a községi elöljáróságnak egy kiküldött tagja, városban a polgármester által, Budapesten a kerületi elöljáró által kiküldött két tisztviselő a szavazás helyén megjelenni és a szavazás befejezéséig mint azonossági tanú jelen lenni köteles. A hatósági azonossági tanú kijelölését mellőzni csak abban az esetben lehet, ha az e célra kijelölhető hatósági személyek nem állanak kellő számban rendelkezésre. (6) Ha az előző bekezdésben említett hatósági azonossági tanúk valamelyike a szavazásnál nem jelent meg, vagy működését abbahagyta, helyette a szavazatszedő küldöttség elnöke az illető községben vagy városban lakó választók közül mást jelöl ki. A hatósági azonossági tanúkat az elnök jelöli ki abban az esetben is, ha azoknak kijelölését a hatóság az előző bekezdésben említett okból mellőzte. (7) A bizalmi egyéneknek is joguk van arra, hogy a község vagy a város lakói közül egy-egy választót, mint azonossági tanút jelöljenek meg, aki 4*