Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

546. 65. §. Állami, törvényhatósági vagy megyei városi tisztviselő, továbbá községi (kör-) jegyző (>segédjegyző) nem vehet részt saját hivatali működése területén választási párt gyűlés rendezésében ; nem lehet ilyen pártgyűlésnek elnöke vagy jegyzője; nem fogadhat el ilyen pártgyűléstől megbízást, nem vehet részt képviselőjelölt körutazásában, végül nem gyüjtheti össze és nem vezetheti a szavazás helyére a választókat. 66. §. (i) Pártgyűlést a választást kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjától kezdve csak abban az esetben szabad tartani, ha azt Budapesten a m. kir. rendőrség főkapitányánál, más városban vagy olyan községben, amelyre a m. kir. rendőrség működése kiterjed, a rendőrkapitányság (kirendeltség) vezetőjénél, egyéb helyeken pedig a járás főszolgabírójánál négy helybenlakó választó a pártgyűlés helyének, időpontjának és a párt gyűlésen felszólalóknak pontos megjelölésével legalább huszonnégy órával előbb bejelenti. (2) A rendőrhatóság az előző bekezdés szerint bejelentett pártgyűlés megtartását nem tilthatja meg ; ha azonban a közbiztonság vagy a közegészség érdeke megkívánja, a pártgyűlés megtartását — indokolt határozattal — attól teheti függővé, hogy a bejelentők a pártgyűlés megtartására más helyet vagy más időpontot jelöljenek meg. Ha a rendőrhatóság a bejelentéstől számított huszonnégy óra alatt nem nyilatkozik, a pártgyűlést meg szabad tartani. (3) A választás napját megelőző hetedik naptól kezdve nem szabad pártgyűlést tartani. (4) A pártgyűlésen csak a képviselőjelölt, a 64. §. (1) bekezdése értelmében bejelentett egyén, felsőházi tag, a kormány tagja vagy olyan magyar állampolgár szólalhat fel, akinek abban a törvényhatóságban van állandó lakóhelye, amelyiknek területén a pártgyűlést tartják, vagy szám. 2! aki a választást közvetlenül megelőző öt éven belül országgyűlési képviselő volt. (5) A pártgyűlésről a rendőrhatóság kiküldöttje hiteles gyorsírói feljegyzések alapján a pártgyűlés lefolyását és az elhangzott felszólalásokat egész terjedelmükben híven feltüntető jegyzőkönyvet készít, amelyet a pártgyűlés bejelentésére vonatkozó iratok közt kell megőrizni. A gyorsírói feljegyzések költsége a bejelentőket terheli. A pártgyűlést nem szabad addig megtartani, amíg a gyorsírói feljegyzések költségeinek fedezésére a rendőrhatóság által megállapított előleg összegét a rendőrhatóságnál be nem fizették. (Ö) A minisztérium rendelettel állapítja meg, hogy az előbbi bekezdés rendelkezéseinek szempontjából milyen feljegyzést kell hiteles gyorsírói feljegyzésnek tekinteni. 67. §. A választást kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjától a választási eljárás befejezéséig tilos a választókerületben a választás céljára zászlót kitűzni vagy egyébként nyilvánosan használni, úgyszintén választási felvonulást vagy —• pártgyűlés kivételével •—• egyéb pártösszejövetelt tartani. 68. §. (1) A választásokkal kapcsolatos falragaszok (plakátok), röpcédulák és röpiratok a legszükségesebb tárgyilagos tudnivalók, n, pártgyűléseket hirdető falragaszok (plakátok) és röpcédulák a gyűlések helyén, idején, a szónokok és jelöltek személyének megjelölésén és pártállásán kívül semmi más szöveget és semmiféle ábrát nem tartalmazhatnak. (2) A választás napját megelőző hetedik naptól kezdődőleg a választással kapcsolatos röpcédulákat és röpiratokat semmiféle módon sem szabad terjeszteni ; az ilyen röpcédulákat és röpiratokat a postahivatalok kötelesek visszatartani. 69. §. (1) A választást kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjától a választási eljárás befejezéséig