Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

546. szám. 17 idősebb tagja előtt a következő szövegű esküt teszi: »Esküszöm, hogy a választási bizottságra bízott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül fogok eljárni. Isten engem úgy segéljen !«. (9) Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni. (10) A választási bizottság jegyzőjét a választókerület székhelye szerint illetékes főszolgabíró, illetőleg polgármester a vármegyék területén alakított lajstromos kerületekben pedig — ideértve a 3. §. (2) bekezdés b) pontjában említett kerületeket is — az alispán küldi ki az alája rendelt közigazgatási tisztviselők sorából. A jegyző a választási bizottság elnöke előtt az előző rendelkezéseknek megfelelően esküt tesz. (11) A választási bizottság a hatáskörébe utalt tennivalókat ülésben intézi. Az ülést a választási elnök tűzi ki és annak idejéről és helyéről minden tagot ideje korán értesíti.Ha valamelyik tag a megjelenésben akadályozva van, az elnök póttagot köteles helyette az ülésre meghívni. A választási biztost csak olyan ülésre kell meghívni, amelyen reá a törvény külön feladatot ró. (12) A választási bizottság határozatait viszonylagos szavazattöbbséggel hozza. Határozathozatalhoz az elnökön kívül legalább két tag jelenléte szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén az elnök dönt, aki különben nem szavaz. (13) Ha a választási bizottság tagjai az ülésen nem jelentek meg határozatképes számban, a halaszthatatlanul sürgős tennivalókat a választási bizottság helyett az elnök teszi meg. (H) A választási bizottság minden üléséről, a jelenlevők nevének felsorolásával, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és két jelen volt tag hitelesít. (15) A választási bizottság elnökét és tagjait, valamint a választási biztost, ha nem laknak működésük helyén, tényleges működésük ideje alatt napidíj és utazási költség illeti meg, amelyKépv. iromány. 1935—1940. IX. kötet. nek mértékét és felszámításának módozatait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. (16) Ha a választási bizottság elnökének és a választási biztosnak véleménye nem egyezik, a választási biztos állásfoglalása az irányadó, a választási bizottság elnökének eltérő véleményét pedig jegyzőkönyvbe kell foglalni. (17) Ha a törvény a döntést a választási bizottság hatáskörébe utalja, de a választási biztos véleménye a bizottság döntésétől eltér, ezt az eltérő véleményt jegyzőkönyvbe kell foglalni. 56. §. (1) A választási bizottság a szavazás vezetésére — legkésőbb a választás napját megelőző tizenkettedik napon — a főszolgabíró, illetőleg a polgármester meghallgatása mellett, szavazatszedő küldöttségeket alakít. (2) Minden szavazókör részére külön szavazatszedő küldöttséget kell alakítani. 57. §. (1) Minden szavazatszedő küldöttség elnökből, helyettes elnökből, jegyzőből és helyettes jegyzőből áll. Az elnök és a jegyző tennivalóit akadályoztatásuk esetében helyettesük végzi. (2) A szavazatszedő küldöttség elnöke, helyettes elnöke, jegyzője és helyettes jegyzője a választókerületnek olyan választója lehet, aki magyarul beszél és ír, ha pedig az illető szavazókörben tömegesen volnának magyarul nem tudók, ezek nyelvét is érti. (3) A községi (kör-) jegyző hivatali működése területén a megbízatást fegyelmi felelősség terhe mellett köteles elfogadni. (4) A szavaz átszedő küldöttség elnökét, helyettes elnökét, jegyzőjét és helyettes jegyzőjét megbízatásukról írásban értesíteni kell. (5) A szavazatszedő küldöttség elnöke és helyettes elnöke a megbízatásról szóló értesítés kézbesítésétől számított negyvennyolc óra alatt a választási bizottság elnöke előtt a következő esküt teszi: »Esküszöm, hogy a szavazatszedő 3