Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
546. szám. 115 szavazó választókat — a szavazás módja tekintetében — meg is zavarhatná, ami esetleg igen sok szavazat érvénytelenségét vonhatná maga után. A fentebb említett 84—102. §-okban az 1925 : XXVI. törvénycikk megfelelő szakaszaival szemben tulajdonképpen csak sorrendi és szerkezeti eltérések vannak, amelyek között csupán egy olyan szerkezeti változtatás van, amelyre vonatkozóan indokoltnak látjuk a figyelmet felhívni. Ez a változtatás a 92. §. (3) bekezdésének az 1925 : XXVI. t.-c. 8. §-a (5) bekezdésében foglalt rendelkezéssel való kiegészítése. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésnek kizárólag a szavazásra bocsátás szempontjából van gyakorlati jelentősége : szerkezeti szempontból helyesebbnek tartottuk, ha ez a rendelkezés abba a §-ba, illetőleg bekezdésbe kerül, amely arról rendelkezik, hogy kik nem bocsáthatók szavazásra. 4. A választás eredményének megállapítása és kihirdetése. A 103—106. §-okhoz. Ezek a §-ok a választás eredményének megállapítására vonatkozó, azokat a rendelkezéseket ölelik fel, amelyek az egyéni választókerületekre és a lajstromos választókerületekre egyaránt irányadóak. Ezek a rendelkezések lényegükben teljesen azonosak az 1925 : XXVI. törvénycikknek a lajstromos választókerületekre vonatkozó megfelelő rendelkezéseivel és azoktól tulajdonképpen csak az egyes rendelkezések csoportosítása és az egyes §-ok sorrendje és szerkezeti felépítése szempontjából térnek el. Az említett §-okban foglalt rendelkezésekkel kapcsolatban csupán egy körülményre kívánjuk felhívni a figyelmet. Az 1925 : XXVI. törvénycikk arra nézve, hogy a választás eredményét ki állapítsa meg, kétféle rendelkezést tesz ; még pedig : a 84. §. (2) bekezdése szerint a választás eredményét a nyiltszavazásos kerületekben a választási bizottság elnöke és a választási biztos együtt állapítják meg, a titkosan választó kerületekben pedig a 97. §. (1) bekezdésének első mondata értelmében az eredményt a választási biztos állapítja meg. Miután most már a szavazás az összes választókerületekben titkos lesz, nem volna célja annak, hogy e tekintetben más-más rendszert állapítsunk meg az egy képviselőt és a több képviselőt választó kerületekre. Ezért rendelkezik a törvényjavaslat 103. §-a úgy, hogy a választás eredményét az összes választókerületekben a választási biztos állapítja meg. A 107. §-hoz. Amint fentebb már említettük, a 103—106. §-ok a választási eredmény megállapítására vonatkozó azokat a rendelkezéseket foglalják magukban, amelyek mind az egyéni, mind a lajstromos kerületekre egyaránt irányadóak. A képviselői megbízatások odaítélése azonban természetszerűen már eltérően történik az egyéni, illetőleg lajstromos választókerületekben. A 107. §-ban foglalt rendelkezések az egyéni választókerületekre vonatkozóan szabályozzák azt, hogy az előző §-ok értelmében megállapított választási eredményeknek megfelelően kit kell megválasztott országgyűlési képviselőnek, illetőleg pótképviselőnek tekinteni. Ezek a rendelkezések az 1925 : XXVI. t.-c. 86. §-ában foglalt rendelkezésektől lényegben csak abban térnek el, hogy amíg az 1925 : XXVI. t.-c. 86. §-ának (1) bekezdése szerint a megválasztáshoz a szavazatok általános többségére volt szükség, addig a törvényjavaslat szerint ahhoz a leadott érvényes szavazatok legalább 40%-ával elért viszonylagos szavazattöbbség is elegendő. A viszonylagos többségi rendszer bevezetését a 8. §-szal kapcsolatban már megokoltuk. A viszonylagos többségi rendszernek egészen nyers mivoltában való alkalmazását, vagyis bármilyen kevés szavazattal elért viszonylagos többség elfogadását nem tartottuk volna helyesnek. Ezért kötöttük ki minimálisan megkívánt Jő*