Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

546* szám. S lább 4Ö%-a szükséges. Lajstromos választókerületben az eredmény megállapítása az arányos képviseleti rendszer szerint történik. 9. §. Minden választásnál egyidejűleg pótképviselöket is kell választani. 10. §. A szavazás minden válarztásnál titkos és kötelező. 11. §. Az országgyűlési képviselői megbízatás időtartama az országgyűlés összeülésétől számított öt év. 11. Fejezet. Központi választmány. 12. §. (i) A választások előkészítésével járó tennivalók ellátására minden törvényhatóságban központi választmányt kell alakítani. (2) Azokban a lajstromos választókerületekben, ahol a vármegye és az ennek székhelyéül szolgáló törvényhatósági jogú város együtt alkotnak egy választókerületet (3. §. (2) bek. b) pontja), a jelen törvény Harmadik Részében a központi választmányra, illetőleg annak elnökére ruházott tennivalókat a vármegye központi választmánya, illetőleg annak elnöke látja el. (3) A központi választmány a hatóságokkal, hivatalokkal és magánosokkal közvetlenül érintkezik. (4) A központi választmány hivatalos nyelve a magyar. 13. §. (1) A központi választmány elnöke a törvényhatóság első tisztviselője, akadályoztatása vagy állásának üresedése esetében törvényes helyettese ; mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetében vármegyében a rangban idősebb másodfőjegyző, thj. városokban pedig az a tisztviselő, aki a polgármestert a szabályrendelet értelmében helyettesíteni jogosult. (2) A központi választmány tagjainak száma azokban a törvényhatóságokban, amelyekben a lakosság száma 200.000nél kevesebb : 16, ahol a lakosság száma 200—500.000 között van: 24, ahol pedig a lakosság száma az 500.000-et meghaladja : 32. (3) A központi választmány tagjait a törvényhatósági bizottság választja.A tagok választásával egyidejűen ugyanannyi póttagot is kell választani. Mind a rendes, mind a póttagok megbízása január hó 1. napjától számított három évre szól. (4) A központi választmány jegyzőjét, aki egyúttal előadója is a választmánynak, a törvényhatóság első tisztviselője rendeli ki a törvényhatóság fogalmazási karbeli tisztviselői közül. A jegyző ebben a minőségében nem tagja a központi választmánynak. 14. §. (1) A központi választmány tagjává (póttagjává) azt lehet megválasztani, aki az illető törvényhatóságban a törvényhatósági választók névjegyzékébe fel van véve és nem forog fenn reá nézve olyan kizáró ok, amely miatt törvényhatósági bizottsági tag nem lehetne. (2) A központi választmány tagjainak választását a törvényhatósági bizottság közgyűlésén legalább két hónappal előbb kell megtartani, mint amikor a régi választmány megbízása {13. §. (3) bek.) a törvény értelmében lejár. A közgyűlésre szóló meghívóban közölni kell, hogy a közgyűlés tárgyául a központi választmány tagjainak választása ki van tűzve. (3) A központi választmány tagjainak és póttagjainak választása titkos szavazással, együtt történik. Azok, akikre több szavazat esett, lesznek a rendes, a többiek — a reájuk esett szavazatok sorrendjében — a póttagok. Szavazategyenlőség esetében a tagság, illetőleg a sorrendi elsőbbség kérdésében sorshúzás dönt. Ha valaki a rendes és a póttagok számánál több személyre szavazott, nem szabad figyelembe venni azt a szavazatot, amely a névsor végén fölös számú személyre esett. A szavazás hivatalból rendelkezésre bocsátott egyenlő szavazólapokkal történik. (4) A választásról a tagokat jegyzőkönyvi kivonat kézbesítésével kell értesíteni. Az, aki a választást nem fogadja el, köteles ezt az elnöknek az értesítéstől számított nyolc nap alatt bejelenteni. 1*