Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-474. A képviselőház véderő és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az 1914-1918. évi világháború tűzharcosainak támogatásáról" szóló 463. számú törvényjavaslat tárgyában

474. szám. 55 bérpénztárt fenntartó vállalatot terheli. Az illetékes miniszter a járuléktartalék (díjtartalék) kiegészítésére a vállalatnak halasztást engedhet, sőt a nyugdíj intézeti (ny ugb érpénzt ári) j árulék fizetésére kötelezettet is a méltányossághoz képest legfeljebb felerészben hozzájárulásra kötelezheti. A jelen §. rendelkezései szempontjából nyugdíjintézet alatt mind az 1928 : XL. törvénycikkben említett elismert vállalati nyugdíjpénztárakat, mind az el nem ismert vállalati nyugdíjalapokat, nyugdíjpénztárakat és nyugdíj egyesületeket is érteni kell. (2) Ha a tűzharcos az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet (Országos Gazdasági Munkáspénztár) rendes tagjainak első vagy második csoportjában, vagy nyugdíj csoportjában az 1914—1918. évi világháborúban katonai szolgálatra bevonulását megelőzően tag volt, háborús katonai szolgálatának idejét ellátásának megállapítása szempontjából be kell számítani, tekintet nélkül arra, hogy tagsági díját erre az időre megfizette-e. (3) A jelen §. rendelkezései nem nyernek alkalmazást az Országos Társadalombiztosító Intézet által ellátott öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításban és bányanyugbérbiztosításban, valamint a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete által ellátott öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításban. 12. §. (1) Az állam, a törvényhatóságok és községek, továbbá az ezek kezelése alatt álló alapítványok és alapok részére, valamint az állam, a törvényhatóságok és községek mezőgazdasági, erdészeti, bányászati, ipari, kereskedelmi, közlekedési és egyéb vállalatai részére történő ipari, mezőgazdasági, erdészeti, bányászati szállításoknak és munkálatoknak odaítélése alkalmával a tűzharcos ajánlattevőket a következő előnyökben kell részesíteni: a) A kisipar körébe tartozó közszállításoknál a tűzharcos kisiparosok és azok szövetkezetei ajánlatát — a kisiparosok és azok szövetkezetei részére általában járó 6%-os árelőnyön felül — egyenlő feltételek esetében előnyben kell részesíteni más kisiparosok és azok szövetkezetei ajánlatával szemben. A vitéz kisiparosok, valamint az ellátásban részesülő hadirokkant kisiparosok és azok szövetkezetei ajánlatával szemben ez az előny nem érvényesíthető, úgyszintén akkor sem, ha nem helybeli tűzharcos kisiparos ajánlata helybeli kisiparos ajánlatával áll szemben. b) A kisipar körébe nem tartozó közszállítások odaítélésénél a tűzharcos iparosok és vállalkozók ajánlatát — a szakmájukba vágó közszállításoknál — 30.000 pengő értékhatárig 2% árelőnyben kell részesíteni. A 30.000 pengőnél nagyobb értékű közszállításoknál tűzharcosok ajánlatai százalékos előnyben nem részesíthetők, de azokat egyenlő feltételek esetében előnyben kell részesíteni. A vitézek és az ellátásban részesülő hadirokkantak és azok szövetkezetei ajánlatával szemben a tűzharcos iparosok és vállalkozók ajánlata előnyben nem részesíthető. Ugyancsak nem részesíthető előnyben a nem helybeli tűzharcosok ajánlata a helybeli ajánlattevők ajánlatával szemben. (2) Bármely ajánlattevő csak egyféle jogcímen részesíthető árelőnyben. 13. §. (1) Állami egyedáruság alá eső cikkek árusításának engedélyezésénél, úgyszintén hatósági engedélytől függő egyéb jogosítvány megadásánál, egyenlő előfeltételek mellett a tűzharcos igénylőt kell előnyben részesíteni. Ez a rendelkezés nem érinti a hadigondozottak és a vitézi rend tagjai javára fennálló kedvezményeket. (2) Az 1933: VII. törvénycikk 30. §-ának (ß)—

(s) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek, valamint az 1922 : XII. törvénycikk 63. §-ának egyébként változatlanul fenntartása mellett, az iparengedélyek számának az 1936 : VII. törvénycikk 12. §-a alapján való korlátozása esetén, a korlátolt számú iparengedélyek, valamint a kéményseprő