Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-471. Törvényjavaslat az országgyűlés felsőháza jogkörének újabb megállapításáról

38 471. szám. kezlet tárgyalásai alapján — az Országháznak akkoriban küszöbön álló átvétele következtében létrejött megállapodáshoz. Ezt a megállapodást — a most tárgyalt kérdésre vonatkozó részében — indokaival együtt a főrendiház gazdasági bizottságának az 1906—1911-i országgyűlés főrendiházi irományai közt levő 193. számú jelentése a következőkben foglalta röviden össze : »A miniszterelnök úr f. évi november hó 9-én 5.031. ein. sz. a. kelt átirata szerint az országháza 1907. évi január hó 1-én a két ház kezelésébe fog adatni. Tulajdonképpen az országház azon részének kezeléséről, hol a képviselőház van, a képviselőháznak, a másik részének kezeléséről, melyben a főrendiház van, a főrendiháznak kellene gondoskodni. Azonban ennek a monumentális, központi fűtési és világítási berendezésekkel ellátott épületnek ilyen kezelése nemcsak gazdaságos nem volna, hanem alapjában is teljesen elhibázott lenne. Minden tekintetben csakis az egységes kezelés és vezetés nyújtván biztosítékot, miután e célra a képviselőház gazdasági hivatala, pénztára és számvevősége amúgyis rendelkezésre áll, legcélszerűbbnek mutatkozik, hogy az országházát átruházott hatáskörben, a főrendiház nevében is a képviselőház vegye át, kezeléséről és fenntartásáról ugyancsak átruházott hatáskörben a főrendiház nevében is gondoskodjék és az e célra szükséges költségeket saját költségvetésébe állítsa be.« Ennek a megállapodásnak megfelelő határozatok alapján az országgyűlés épületének kezelését és használatát 1906 óta mindig kielégítően lehetett bizosítani. Semmi akadálya sincs annak, hogy ehhez a megállapodáshoz hasonlóan a jövőben a két ház elnökének mindkét ház ülésén bejelentett közös megállapodása szabályozza az országgyűlés mindkét házának elhelyezésére egyaránt szolgáló közös épület (az Országház) helyiségeinek megosztását és használatát. A3. §. második bekezdésében ilyen értelemben javasolt rendelkezés —• az 1926 : XXII. t.-c. 46. §-ának a 4. §-ban javasolt hatályon kívül helyezésével együtt — megszünteti a felsőház szempontjából sérelmes azt a jelenlegi helyzetet, hogy az országgyűlés két házának elhelyezésére szolgáló közös épület kezelésével és helyiségeinek használatával kapcsolatos kérdésekben a rendelkezési jog a képviselőház elnökét illeti meg és a felsőház elnöke csak a felsőház tanácskozásainak és hivatali működésének céljára szolgáló azokkal a helyiségekkel rendelkezik, amelyeket erre a célra a két ház elnöke közös egyetértéssel jelölt ki. A 4. §-hoz. Ez a §. az 1—3. §. rendelkezései következtében szükséges hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza és az említett §-okban kifejtetteken felül külön indokolásra nem szorul. Az 5. §-hoz. Ez a §. a hatálybalépés felől rendelkezik és abból a megfontolásból indul ki, hogy helyes a törvényt kihirdetése napján hatálybaléptetni, mert ha a törvényhozás helyeseknek ismeri fel a jelen törvényjavaslatban javasolt rendelkezéseket, akkor helyénvaló a gondoskodás arról is, hogy ezek a lehető legrövidebb időn belül hatálybaléphessenek és így a felsőház jogköre már a hatálybalépés napján megfeleljen a jelen törvényjavaslatban foglaltaknak. Budapest, 1937. évi október hó 26. napján. Darányi Kálmán s. k., m. kir. miniszterelnök. Lázár Andor s. &., m. kir. igazságügy miniszter.