Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.
Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról
5 4f>. szám. 381 Biztosítási kötelezettségek és azok fedezése. Az öregségi járadékból és a haláleseti segélyből származó kötelezettségek megméréséhez a statisztikai alapot, amint azt kifejtettük, a halálozási valószínűségek tábláj a es a biztosításba bevont munkavállalók koreloszlásának adatai képezik. Mindkét vonatkozásban a szóbanforgó néprétegekre tapasztalatok és mérőszámok hiányoznak és ezért nehézségek felmerülnek ugyan, de azokat a biztosítástechnikailag megengedhető határokon belül sikerül áthidalni. Évtizedek múlva, sőt elméletileg évszázadok múlva esedékessé váló biztosítási kötelezettségeket és járulékbevételeket kell értékelni az alkalmazott biztosítástechnikai rendszernél. A kezdetben és a jövőben belépő biztosítottak után fellépő kötelezettségeknek, a járulékoknak és egyéb fedezeteknek egymással való szembeállításával kell a teljes egyensúlyt keresnünk. Minthogy tehát a biztosítás kezdetétől számított hosszú idő múlva felmerülő kötelezettségek és bevételek értékeléséről van szó, a statisztikai alapokhoz a kamatláb lép be mint további számítási tényező. A kamatviszonyoknak a háború előtt való változásai azt mutatják, hogy viszonylagosan nyugodt belpolitikai és külpolitikai viszonyok mellett a kamatváltozást a gazdasági viszonyok szabályozzák. A kamatláb tehát szintén nem statikus számítási alap, hanem a statisztikai alapokhoz képest is változatos dinamikában lép elénk. Amíg azonban a statisztikai alapok alárendelt jelentőségű és elhanyagolható ingadozásoktól eltekintve, egyirányú eltolódásokat szoktak mutatni, a kamatlábváltozások ingadozásokban, időszaki emelkedésekben és csökkenésekben, tehát előre meg nem határozható hullámvonalban lépnek elénk. A biztosítási kötelezettségek és járulékok értékelése nem történhetik a kamatláb kül- és belpolitikai és főleg ország- és világgazdasági tényezőktől befolyásolt dinamikájának figyelembevételével, hanem állandónak feltételezett kamatlábbal kell a kötelezettségek és fedezet között az egyensúlyt megállapítani. Annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a számításoknál mekkora legyen a kamatláb, mérlegelés tárgyává kell tenni, hogy a járuléktartalék vagyontárgyainak hozadéka a jövőben előreláthatólag miképpen alakul. A biztonsági szempont azt követeli, hogy a járuléktartalék befektetései általában mentesek legyenek az értékingadozástól és a pénzre való visszaválthatóság a befektetett összeg 100%-áig fennálljon. A javaslat rendelkezései megengedik az államadósságokban, határozott kamatozású papírokban, Magyar Nemzeti Bank részvényekben, bérházakban és átmenetileg pénzintézeteknél való elhelyezést. Kétségtelen, hogy a magánbiztosító vállalatoknak díjtartalékaik befektetésénél a legszigorúbb üzleti szempontokat kell követniök és tőkéik elhelyezési politikájában, a pénz és tőkepiac viszonyainak teljes ismeretében, üzleti és pénztechnikai tapasztalataikkal a biz-
