Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.
Irományszámok - 1935-471. Törvényjavaslat az országgyűlés felsőháza jogkörének újabb megállapításáról
471. szám. 29 471. szám. Törvényjavaslat az országgyűlés felsőháza jogkörének újabb megállapításáról. (Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadatott a képviselőház közjogi és igazságügyi bizottságának.) 1. §. A felsőház jogköre, hacsak törvény eltérést nem állapít meg, ugyanaz, mint ami a főrendiházé volt. Az állami költségvetést a képviselőház állapítja meg, a felsőház azon nem módosíthat, ennek keretében azonban a saját személyi és dologi szükségleteinek költségvetését a felsőház maga állapítja meg s ezen a képviselőház nem módosíthat. A tör vény kezdeményezés joga a felsőházat is megilleti. Ez a rendelkezés nem érinti az 1848 : III. t.-c. 37. §-ának azt a rendelkezését, amely szerint a minisztérium a költségvetés tervezetét és a zárszámadást országgyűlési megvizsgálás és jóváhagyás végett a képviselőháznál köteles benyújtani. 2. §. A felsőház és a képviselőház kinevezett hivatalnokait, altisztjeit és egyéb személyzetét egységes létszámba kell foglalni, mégis úgy, hogy a felsőház szolgálatára rendelt állások elkülöníttessenek. A felsőházban alkalmazott hivatalnokokat, altiszteket és egyéb személyzetet a felsőház elnöke nevezi ki és rájuk nézve a szolgálati beosztás, az elbocsátás, a nyugdíjazás, a felügyelet és a fegyelmi jog gyakorlása a felsőház elnökét illeti meg. . Az országgyűlés mindkét háza részére szolgálatot teljesítő országgyűlési hivatalok személyzete, valamint a képviselőházban alkalmazott hivatalnokok, altisztek és egyéb személyzet felett a kinevezési jogot és az előbbi bekezdésben felsorolt egyéb jogosítványokat a képviselőház elnöke gyakorolja. A felsőház szolgálata tekintetében a felsőház elnöke közvetlenül rendelkezik az országgyűlés mindkét háza részére szolgálatot teljesítő országgyűlési hivatalok személyzetével. 3. §. Az országgyűlés mindenik házának költségvetésében megállapított öszszegek tekintetében az utalványozási jogot mindenik ház elnöke maga gyakorolja. Az országgyűlés mindkét házának elhelyezésére egyaránt szolgáló közös épület (az Országház) helyiségeinek megosztását és használatát a két ház