Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról

364 545 szám. ki és megfelelő statisztikai módszerekkel a koreloszlásra a célnak megfelelő való­színű eredmények megállapíthatók. Természetesen szem előtt kell tartani az alapul szolgáló adatok megállapításának ideje óta bekövetkezett valószínű eltolódáso­kat is. A javaslat szerint biztosítási kötelezettség alá esnek mindazok a gazdasági munkavállalók, akik 18. életévüket betöltötték és nincsen olyan földbirtokuk, amelynek kataszteri tisztajövedelme a 10 koronát meghaladja. 1928-ban az akkor biztosítandók összeírása a földbirtoktulajdon nagyságával összefüggően történt. Az őstermelő lakosságra rendelkezésre álló egyéb statisztikai adatok is a birtok nagyságával összefüggően adják meg az adatokat. 1933-ra a földadó alá eső terüle­tekre közzétett adatok szerint a művelés alatt álló magyarországi egész föld­terület katasztrális holdankénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme 9*56 korona. A szántóföld holdankénti átlagos kataszteri tisztajövedelme 11*42 korona. A katasz­teri tiszta jövedelem átlagára vonatkozó adatok szerint is biztonsági szempontból elfogadhatónak kell tartanunk, ha a törvényjavaslat szerint a kötelező biztosítás alá tartozó gazdasági munkavállalókat az egy katasztrális holdig terjedő birtok­tulajdonnal vesszük elhatároltnak. A holdankinti kataszteri tisztajövedelemnek változó volta mellett a bizto­sítási kötelezettség alá tartozó munkavállalókat egy kat. holdig terjedő földbirtok­kal elhatároltnak tekintve, bizonyára vannak gazdasági munkavállalók, akiknek földbirtoka az 1 kat. hold terjedelmet meghaladja, de a 10 korona kataszteri tiszta­jövedelmet nem éri el és így biztosítási kötelezettség alá esnek. Viszont vannak gazdasági munkavállalók, akiknek földbirtoka az 1 holdat nem haladja meg, de a kataszteri tisztajövedelme a 10 korona felett van, tehát biztosítási kötelezettség alá nem esnek. A birtoknagyság szerint való elhatárolás mellett tehát, így véve őket számításba, egyesek a kötelezettségek értékelésénél kimaradnak, mások bekerülnek anélkül, hogy biztosítási kötelezettség alá esnének. Valószínűnek kell tartani, hogy a megengedhető eltérések határain belül a kiegyenlítődés fennáll. Az 1928-iki felvétel a gazdasági munkavállalók különböző csoportjaira való szétválasztással történt. Az egyes kategóriáknak megoszlása, a 18 éven aluliakat is belefoglalva, a következő. Munkavállalói csoport _ Kis­birtokosok és egyéb önálló ős­termelők Munkások Cselédek Szegőd­menyes iparosok Mező­gazdasági ipari alkalma­zottak Egyéb őstermelő alkalma­zottak összesen Földbirtok nélkül Földbirtokkal 1 kat. hol­dig 9102 23032 292004 71403 152179 10303 9210 909 2287 358 6062 1017 470844 107022 0—1 kat. hold földbir­tokkal összesen 9102 23032 292004 71403 152179 10303 9210 909 2287 358 6062 1017 470844 107022 0—1 kat. hold földbir­tokkal összesen 32134 363407 162482 10119 2645 7079 577866 Azok, akik az összeírás alkalmával önálló kisbirtokosoknak és egyéb önálló őstermelőknek voltak megjelölve, a dolog természeténél fogva a munkásokhoz voltak számítandók. A mezőgazdasági cselédekhez tartozóknak vesszük a szoro­sabb értelemben vett cselédeket, az egyéb őstermelő alkalmazottakat, a szegőd­menyes iparosokat, a mezőgazdasági ipari alkalmazottakat. Az 1928. évi statisztikai felvétel szerint a 18 éven alur'ak leszámításával a férfi gazdasági munkavállalók száma 1 kat. hold földbirtokig bezárólag 520.211. Ezekből munkás 355.464, cseléd 164.747. A földbirtoknélküli munkavállalók

Next

/
Thumbnails
Contents