Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.
Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról
545. szám. 361 a magasabb éltekorokban kedvezőbb színben kell látnunk és a halálozási arányszámoknak csökkenését kell szem előtt tartani. A mezőgazdasági munkavállalókra nyert halandósági táblának az alkalmazása éppen a mezőgazdasági lakosság halálozási viszonyainak kedvezőbb irányú dinamikájára való tekintettel a kötelezettségek aláértékelésére vezetne. A Mezőgazdasági Biztosító Intézet feladata lesz, hogy az öregségi járadékosok és általában a biztosítás körébe vont néprétegek halálozási viszonyait állandóan figyelemmel kísérve állapítsa meg a tényleges halálozási viszonyokat. A biztosítási intézmény megalapozása szempontjából azonban elsősorban szem előtt kell tartanunk a Budapest nélküli országos halandósági táblát és ennek alapulvételével kell megállapítani a biztosítási kötelezettségeket és azok szükséges fedezetét. A mezőgazdasági munkavállalókra nyert, fenntartással ilyennek jelzett halandósági táblát pedig összehasonlításként kell alkalmazni, hogy az ennek segítségével megállapított eredményekből a halálozási viszonyok dinamikus alakulása esetére is levonhassuk a relatív biztonság követelményeit. * Ami a halálozási viszonyoknak javulását illeti, majdnem valamennyi nyugateurópai államban az elért eredményekben az optimumot kell látnunk. Ha talán további javulás várható is a csecsemőhalandóság, vagy akár általában a gyermekhalandóság terén, de a további javulás határai annál szűkebbnek tekinthetők, minél kisebb a halálozás jelenleg. A halálozási viszonyokban való javulás, a halálnak bizonyos határokon belül való kitolása, elsősorban az általános egészségügyi viszonyok javulásának, a betegség korai felismerésének és idejekorán való kezelésének köszönhető. A halálozási viszonyok általános megfigyelésén túl tehát a halálok kérdésének vizsgálata áll előtérben. A halálok statisztikája körül azonban lényeges nehézségek vannak, minthogy a statisztika a halál okául azt tünteti fel, amit közvetlenül megjelöltek. Nyilvánvaló, hogy a halálozási viszonyok céltudatos, eredményes javítása szempontjából az egyes betegségnek mint közvetlen haláloknak leküzdése a legfontosabb. A közvetlen halálokok mellett sokszor fontosabbak azok a betegségek, amelyek háttérbe szorultak, de amennyiben az akut betegség mint halálok nem lépett volna fel, előtérbe kerültek volna. Hogy beható képet nyerjünk, szükséges, hogy a lakosság koreloszlását a halálokkal összefüggően is állandóan vizsgáljuk és a haláloknak korszerinti megoszlását is tanulmányozzuk, mert majdnem valamennyi halálok bizonyos életkorcsoportokra jellemző. Az átlagos élettartam megítélésénél és összehasonlításánál két körülmény jön figyelembe. Az egyik a halandóság csökkenése a fiatal korokban. A gyermekkori betegségek céltudatos leküzdése és az új nemzedéknek a férfikorba való átmentése. A másik a szervezetnek folytatólagos elöregedése, elkopása az életküzdelemben, de az életviszonyokban is. Ugyanúgy átmentett férfinemzedék nem ugyanazzal a várható élettartammal megy tovább a különböző országokban, ahol a lakosság foglalkozása más és mások a megélhetési viszonyok. Nem kis mértékben hatnak közre bizonyára az éghajlati, időjárási és egyéb ezekkel összefüggő tényezők. Hogy a szervezet elkopása, elöregedése milyen tényezők behatása alatt mutat más-más intenzitást, ezidőszerint még meg nem oldottnak tekintendő és kérdés, hogy valaha is közeljutunk-e ezeknek a kérdéseknek megfejtéséhez. Kétségtelen, hogy más-más nép más-más élettartamot mutat ugyanabban a férfikorban azonos átmentési arányszám mellett is. Nem egyedül egyes halálokok kiküszöbölésének vagy az idősebb korokra való kitolásának kérdése a halálozási viszonyok javulása. Nem egyedül egészségügyi rendszabályok, egészségvédelmi fokoKépv. iromány. 1935—1940. VIII. kötet 4 6
