Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.
Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról
545. szám. 359 A mezőgazdasági lakosság magasabb halálozási viszonyaival kapcsolatban általában rá szoktak mutatni éppen a munkavállalói rétegek magasabb tüdővészhalálozására. Azonban az erre való utalást is fenntartással kell fogadni és elfogadható magyarázatot erről az oldalról a megállapított halandósági táblában tapasztalt lényeges eltérésre nem találunk. A különböző foglalkozási csoportokra a tüdővész folytán való elhalálozás viszonyait a Statisztikai Hivatalnak vizsgálata tárja elénk. Ez a vizsgálat különböző szempontokból világítja meg a tüdővész folytán való elhalálozás viszonyait. A vizsgálat kiterjed a különböző foglalkozási csoportokon belül a különböző életkorcsoportokra. A mezőgazdasági lakosságnál a háború előtti adatok szerint: 1000 azonos életkorú közül 1 év alatt tüdővészben elhalt 1901—1915. években. 1901-1905 1906-1910 1911-1915 20-39 40-59 60 éven 20-39 40-59 60 éven 20-39 40-59 60 éven évesek felüliek évesek felüliek évesek felüliek Nagybirtokos 2-36 2-14 3-90 1-29 0-79 4-36 0-78 048 2-20 Középbirtokos 4-76 4-97 5-12 2— 2-33 2-86 1-28 1-74 2-03 Kisbirtokos (kisbérié) ... 3-47 5-41 7-98 3-67 5-78 7-95 3-75 5-84 8-01 Kisbirtokos (napszámos) 1-47 2-63 , 4-05 0-86 1 41 1-98 0-69 1-04 1-34 Gazdasági cseléd 1-57 2-85 5-47* 1-49 2-56 4-47 1-34 2-27 3.64 Mezőgazdasági munkás 5-09. 7-85 12-20 5-90 8-44 11-81 6-70 8*73 11-22 A nagybirtokossághoz tartozó egyének tüdővészhalálozási viszonyai általában véve alacsonyak és amellett a vizsgálat időszak folyamán is állandóan csökkenő irányúak. Sokkal rosszabbak a középbirtokosságra vonatkozó tüdő vészhalálozási arányszámok. Lényegesen magasabb a kisbirtokos 1 elem tüdővészhalálozása, viszont a mindenesetre szegényebb és szerényebb viszonyok között élő kisbirtokos napszámosok tüdő vészhalálozási viszonyai általában véve kedvező és folyton javuló irányzatot mutattak. A gazdasági cselédek tüdővészhalálozási viszonyai nem voltak túlságosan magasak, viszont a legnépesebb mezösfazcLasä gi segédszemélyzet, a mezőgazdasági munkásság felette szomorú képet mutatott és még amellett emelkedő irányzatot is látunk. Magyarország általános tuberkulózis halandóságával a háború után részletes tanulmányban foglalkozott dr. Laky Dezső. Megállapítása szerint az őstermelő lakosság tuberkulózis-halálozása a háború után lényegesen kedvezőbb helyzetet mutat a háború előtti viszonyokhoz képest. Az őstermelők anyagi helyzetének a világháborút követő években megfigyelt javulását számottevő eltolódási tényezőnek tekinti. Különösen a kisbirtokos napszámosság és a mezőgazdasági munkásság helyzete javult meg. De hozzáteszi, hogy nem kell-e statisztikai megfigyelési hibáknak is résztadni a számarányok javulásában. Mert amíg a lakosság foglalkozási csoportok szerint való szabatos megállapítása a népszámlálásnál könnyen lehetséges, a halottakban már foglalkozás szempontjából bizonytalanságok állhatnak be, különösen a napszámosok hovatartozandóságának hiteles megjelölése kétséget hagy maga után. • Ettől eltekintve, az őstermelő lakosság tuberkulózis halandóságának javulására kell következtetnünk abból a tényből is, hogy az összes halottak számában kifejezve, a tüdő vész halottak százalékos aránya a háború előtti viszonyokhoz képest az ország népességére vonatkozólag általában csökkent, de sokkal erősebb a csökkenés az őstermelő lakosságra.
