Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról

330 545. szám. A biztosítottak halálozási viszonyai A népességi statisztika fejlődési vonalán majd mindenütt, mint ösztönző tényezőt, a biztosítást, közelebbről a társadalombiztosítást lehet megállapítani. A legrégibb halandósági táblák is a biztosítás célját szolgálták. A halandóságnak minden oldalról való megvizsgálása, a nemek, a foglalkozás szerint való szétválasztás, a halandóságnak szekuláris változása, az országos és a városi halandóság, a biztosítottak és nem biztosítottak, a járadékra és tőkére biztosítottak, munkaképes munkavállalók és rokkantak, baleseti sérültek halálozási viszonyainak vizsgálatához mi más adhatta az ösztönzést, mint a társadalmi és magánbiztosítás, közelebbről a biztosítási technika. Ha a népességi sokféle megfigyelések a szociálpolitikusnak rendelkezésére állnak, ezekből az eredményekből a szociálpolitikát érintő fő- és mellékkérdésekben további ösztönzés indulhat ki a vizsgálatokhoz. Mióta a társadalombiztosítás a rokkantsági és öregségi járadékon kívül a biztosítottak vagy járadékosok halála esetére az özvegyeket és árvákat is bevonta a szolgáltatási rendszerbe, a biztosítottak családi állapotának minden oldalról való megvilágítása szintén fontos feladatát képezi a népességi statisztikának. A törvényjavaslattal meghatározott öregségi járadék és haláleseti segély rendszerében a biztosítási kötelezettség alá vont néprétegek halálozási viszonyainak ismerete szolgálhat alapul a kötelezettségeknek a tényleges viszonyok vonalán való megméréséhez. A kötelezettségek megmérésének alapjául szolgáló halandósági tábla megválasztásánál szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy az utolsó évtizedekben Európa összes országaiban a halandósági arányszámok általában csökkentek. Járadékszolgáltatásról lévén szó, a halandóság arányszámainak csökkenése a biztosítási szolgáltatásokból folyó kötelezettségek emelkedéséhez vezet, anélkül, hogy az ebből folyó emelkedést ellensúlyozó, —- hisz a halálozási segély alárendelt jelentőségű — egyéb biztosítási szolgáltatások volnának. Ezt szem előtt tartva, meg kell állapítanunk, hogy Magyarországon ezt a célt szolgáló statisztikai vizsgálatok egészen csekély mértékben állnak rendelkezésre. Külföldön a népesség halálozási viszonyainak tanulmányozása életkor és nem szerint való szétválasztásban, úgyszintén a foglalkozási viszonylatokban is, rendszeresek. A magyar biztosítóvállalatok az 1875—1900. évekre vonatkozó megfigyelési anyagból a biztosítottak számos halálozási tábláját állapították meg és továbbmenő vizsgálatok is a legszélesebb körben voltak hivatva a biztosítottak halálozási viszonyait megvilágítani, úgyhogy a vonatkozó vizsgálatok eredményei a külföld hasonló vizsgálataival méltán állhatnak egyenrangúan. Ezzel szemben az ország általános halálozásának megvizsgálása a népszámlálással kapcsolatban megállapított adatokból megtörténhetik ugyan, de a lakosság foglalkozása szerint és az életkorok-