Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról

348 545. szám. A biztosítás-technikai rendszer. Örök időre megalapozottnak gondoljuk mindig a társadalombiztosítási szerveket, mert a biztosítás-technika évtizedek, sőt elméletileg évszázadok múlva esedékessé váló valószínűsített kötelezettségeket vett számba. Végiglapozzuk a társadalombiztosítási törvényeket és azok indokolásában számba véve látjuk azokat, akiket a biztosítás életbelépte a biztosítási kötelezett- • ség alá tartozó munkaviszonyban találhat. Ezek valószínű kihalási és egyéb kiválási rendjének figyelembevétele mellett tekintettel kell lenni a jövőben belépőkre is. Itt viszont a népesség szaporodásának alakulására is figyelemmel van a biztosítás-technika s ebbe kapcsolódik be a biztosítási viszonyba tartozó munkavállalói rétegekkel kitöltött termelési területek fejlődési vonalától s egyéb ezzel összefüggő tényezőktől befolyásoltan a munkavállalásra utalt lakosság munkatalálási lehetőségének a kérdése. A múlt alapján előrelátottnak vélt számbavételével, a jövőben, hosszú évtizedek múlva is, a biztosítási viszonyba belépő munkavállalók valószínű teljes biztosítási idejükkel vannak a biztosítás-technikai meggondolásokba besorozva. A biztosítás-technikának feladott pénzügyi kérdésnek és a feleletnek ilyen megfogalmazása mellett nyilvánvaló, hogy a teljesítésnek biztonságát és szilárdságát nem lehet másként érteni, mint az összes körülményeket lehetőleg számbavevő emberi számolásnak véges határaira korlátozva. A szociális biztosítás és ezen belül a biztosítás-technika a társadalmi tömeg jelenségek átlagos adataival feladatát nem tudja teljesíteni. Ezért támaszát, a társadalmi statisztikát, a vizsgálatoknak lehetőleg széles arányú felbontására készteti ugyan, de a legbehatóbb vizsgálati eredmények is általában határozott időre vonatkoznak, vagyis a társadalmi tömeg jelenségeknek statikus viszonyait tárják elénk. Pedig ezek a tömegjelenségek a tapasztalatok szerint is az időben hullámzó változást mutatnak és ezenkívül sok vonatkozásban határozott irányeltolódás is szokott előfordulni. Hullámzást látunk a gazdasági tényezőkben és ennek folyamányaképpen a kötelezettségek teljesítésére szolgáló vagyonértékek hozadékában és árviszonyaiban. A biztosítás-technika tehát megmérvén a kötelezettségek valószínű értékét és szembeállítva a valószínű fedezetnek számait, ha ilyképpen a pénzügyi egyensúly a megengedhető eltolódási határokon belül hosszú évtizedekre is biztosítva van, elvégezte feladatát. Laikusok helytelenül gondolnak megingathatatlan megmérési eredményre. A tömeg jelenségeknek az időben való változásaival megjelenő dinamikája megingathatja a pénzügyi egyensúlyt és éppen erre való tekintettel intézkednek a belföldi és külföldi társadalombiztosítási törvények olyan irányban, hogy a biztosítás-technikai számítások alapjául szolgáló tömegjelenségeket állandóan figyelemmel kell kísérni és időszakonként a pénzügyi felépítés szilárdságát is meg kell vizsgálni és ha e téren eltolódások mutatkoznának, ennek következményeit biztosítás-technikai pénzügyi korrekciók útján le kell vonni.