Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról

340 545. szám. A viszonyszám kiszámítási alapja a pénzügyminisztériumi számvevőség egyenes adó- és jövedékügyi csoportja által törvényhatóságonként összeállított földadó főösszesítés. A nyert viszonyszám segítségével fog megállapíttatni, hogy a 800.000 pengő hozzájárulásból az egyes törvényhatóságokra mennyi esik. Ennek fedezetéről a törvényhatóságok költségvetéseikben gondoskodnak. A 21. §-hoz. A biztosítási kötelezettségek fedezésére szolgáló •— a 16. §-ban említett — bevételek a biztosítottak összességére kell, hogy a pénzügyi egyensúlyt megteremtsék. Amint a biztosítástechnikai indokolás részletesen kifejti, a tömegjelenségek, amelyeken a számítás felépül, ingadozók és sokszor irányaikban is eltolódnak. A tömeg jelenségek változásait tehát állandóan íigyelemmel kell kísérni és a változásokból szükséges következtetéseket le kell vonni. Célszerű tehát, hogy legalább öt évenként a pénzügyi egyensúly megvizsgáltassék és amennyiben a költségekre kiható biztosítási alapokban eltolódás mutatkozik, az egyensúlyt ismét helyre kell állítani. Az egyensúly helyreállítása a szükséghez képest a járulékok, hozzájárulások s egyéb fedezeti tényezők felemelésében vagy esetleg a szolgáltatások leszállításában áll. Természetes, hogy ha a felülvizsgálat során csak kisebb méretű eltolódás mutatkoznék, az esetleges korrekciótól el is lehet tekinteni, mert remélni lehet, hogy akár a tömeg jelenségek másirányú eltolódása folytán az egyensúly ismét helyreáll, akár a befektetett értékek hozadékainak többletéből lehet a kiegyenlítődésre alapot találni. Az Intézetnek a biztosítás minden fontos mozzanatára statisztikai megfigyelőszolgálatot kell szerveznie, mivé] a jelen biztosítás szolgáltatásai az életben léttel és a halállal vannak összefüggésben, tehát a biztosítottak és a járadékosok halálozási viszonyainak állandó megfigyelése a legfontosabb statisztikai alap az ötévenként foganatosítandó vizsgálatokhoz. Eljárási és ügyviteli szabály oh. A 22. §-hoz. Az (i) bekezdés az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet központi eljárási és ügyviteli költségeinek előirányzásáról gondoskodik. A (2) bekezdés szerint az intézeti igazgatás helyi ügyvitelének ellátása — miként eddig is •—a községi elöljáróság (városokban a polgármester, Budapesten a keiületi elöljáró) feladata. A helyi közigazgatás igénybevételét a célszerűségi és takarékossági szempontok teszik szükségessé, mert a gazdasági munkavállalók öregségi biztosításának helyi feladatai néni jelentenek olyan munkamennyiséget, amelynek ellátására különálló helyi szervek felállítása okszerű és gazdaságos lenne. Az önálló szervek létesítésével járó költségtöbblet az ügyviteli kiadásokat annyira megnövelné, hogy a munkavállalói járulékoknak, a munkaadói, törvényhatósági és állami hozzájárulásnak a javaslatban előirányzott mértékét tetemesen emelni kellene. A 23. §-hoz. Az igény jogosultság módozatainak megállapítása legcélszerűbben rendeleti jogkörben szabályozható. Ezzel kapcsolatban kívánatosnak látszik a helyi érdekelteknek a különböző megállapítási és ellenőrzési eljárásokba — esetleg véleményező bizottsági eljárás keretében — való bevonása. A bizottsági eljárás keretében történik majd többek között a biztosítási kötelezettség alá eső munkavállalók személyi és egyéb adatainak felülbírálása, továbbá a 2. és 3. §-okban körülírt feltételek fennállásának, valamint a 12. §. alkalmazása feltételeinek ellenőrzése. A bizottsági eljárás a helyi közigazgatásnak az Intézet külső igazgatási tennivalóitól való részleges mentesítésére is alkalmas. Gondoskodni kívánok természetesen arról, hogy a bizottsági eljárásban a munkaadók és a munkavállalók képviselői egyenlő arányban vegyenek részt.