Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-543. A m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése a törvényhozás által az 1936/37. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1936:XIX. t.-c.) az 1936/37:II. félév végén mutatkozó eltérésekről

543. szám. 303 A több-kiadásból esik az I. a II. félévre 27,823.433 1.192 148.715 80.000 0 2 229.908 20 3 11 300.995 G4.000 369.594 31.529 766.134 .205 375 6.000 14.580 80 80 «©-s-a 5 3 i 9 10 11 Indokolások ós megjegyzések: 1. tétel. Az előző évekhez hasonlóan az üzem foglalkoztatása a költségvetés összeállításakor alapul vett munkatervnél lényegesen kedvezőbben alakult. Ennek következményeként nagymértékben emelkedtek főleg a gyártási anyagokra és munkabérekre fordított s az egyéb üzemi kiadások, továbbá a felújítási ós karbantartási kiadások. A nagyobb foglalkoztatás egyben maga után vonta a dologi kiadások, kiküldetési költségek, valamint a gyárak betegségi biztosító intézeteihez, illetve az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítási alaphoz való hozzájárulás és egyéb kisebb kiadások emelkedését is. Növelte a túlkiadást még az a körülmény, hogy a személyi járandóságoknál előirányzott évközi megtakarítás teljes egészében nem volt elérhető, valamint, hogy az állandó túlmunkát teljesítő alkalmazottak méltányosságból jutalékban részesültek. Túlkiadást okozott végül az is, hogy behajthatatlan követelések címén az előirányzottnál lényegesen nagyobb összeget kellett leírni. Megjegyzendő, hogy a túlkiadás a nagyobb foglalkoztatásból eredő 30,998.670 P 95 f több bevételben teljes fedezetet talál. 2. tétel. A nagyobbmórvű szénmintavételekkel és az üzem fokozottabb ellenőrzésével kapcsolatos kiküldetések költségei okozták. 3. tétel. A termelésre előirányzott 1,130.000 q szénmennyiségnél 228.952 q-val több termeltetett s így a munkabérek és anyagköltségek is többet tettek. 4. tétel. A komlói elemi iskola helyiségeinek fekvése, térfogata, világítása és higiénikus berendezése nem volt megfelelő. Ezért az új iskola felépítését tovább halasztani nem lehetett. 5. tétel. Egyrészt az előirányzottnál nagyobb mennyiségben termelt műfa és fagyártmány termelési költségei és a vasúti üzemanyagok drágulása, másrészt az erdősítési hátralékok csökkentése, a szini erdőbirtok erdősítésének fokozott mérvben való végrehajtása ós a bükkmakktermésnek erdőfelújítási célokra való felhasználásával kapcsolatban felmerült kiadás, végül a miskolci erdőigazgatóság kerületében még régebben végzett mélyfúrási munkálatokból fennmaradt tartozás egyezség útján való rendezése okozta. 6. tétel. Az erdei utak nagyobb mérvű javítása elodázhatatlan volt. Azonkívül a lillafüredi Palota szállóban szükséges új mosókonyha céljára átalakításokat kellett végezni, 7. tétel. Az üzem a bevételek kedvező alakulása folytán az 1936/37. évre megállapított kötelezettségén felül, a tartozások mielőbbi kiegyenlítése céljából nagyobb összegű tőketörlesztést teljesített. 8. tétel A Palota szálló hasznavehetetlenné vált leltári tárgyainak nagyobb mérvű pótlása, az előrelátottnál szükségessé vált több tatarozás költsége és az élelmiszerek drágulása okozta. 9. tétel. Az üzleti fölösleg után a fennálló szabályzat alapján kifizetett jutalék a fölösleg kedvezőbb alakulása folytán többet tett ki az előirányzott összegnél. 10. tétel. A gazdasági szaktisztviselőknek más ágazatok terhére törtónt kiküldetéseivel kapcsolatos költségek okozták, amelyek azonban az üzem javára megtérülnek. 11. tétel. A Kisbéri gyümölcsértékesítő és központi szeszfőző szövetkezet kisbéri ingatlanát, mely a földmívelésügyi tárca által folyósított kölcsön fedezetéül szolgált, a szövetkezet felszámolása alkalmával az üzem vette át. Az üzem által fizetett 6.000 P a tárca rendkívüli bevételeinél számoltatott el.