Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-543. A m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése a törvényhozás által az 1936/37. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1936:XIX. t.-c.) az 1936/37:II. félév végén mutatkozó eltérésekről

543. szám. 281 A több-kiadásból esik II. félévre 3.003 24.850 8.752 94 30.243 17.656 8 1 150 8.642 4 1 52.99185 35.452 1.737 4.042 5.904 1.800 21 I 9 10 Indokolások és megjegyzések 1. tétel. A szakiskolák tanulói által befizetett s e cím rendes bevételei között elszámolt különféle díjak igénybe vétettek egyes dologi kiadások fedezésére, mert a tanév folyamán a fokozottabb használatnak kitett taneszközök és tanberendezések jókarban tartására és pótlására, valamint az egyéb tanügyi kiadásokra az előirányzott összeg nem volt elégséges. E kiadások és bevételek az 1937/38. évi költségvetésben már elóirányoztattak. Túlkiadást idézett még elő az, hogy az állatorvosi felsőoktatás 150 éves évfordulója alkalmából kiadott emlékkönyv költségeihez a tárca hozzájárult, mert a kiadvány a tárca érdekeit is szolgálta. 2. tétel, A gazdálkodás jövedelmezőségének fokozása és a talaj termőképességének fenntartása érdekében a tenyész- és igásállatok állománya szükségessé vált növelésével és takarmányozásával járó kiadások okozták. Ezenkívül az általános drágulás következtében az anyagárak, valamint a napszám ós szakmánybórek is emelkedtek. 3. tétel. A Ferenc-csatorna részvény társulat részére a csatorna magyar szakaszának karbantartási költségeire a tárgyév I. félévében folyósított 25.000 P kamatmentes állami kölcsönből levont 0-6%-os nyugtabélyegilleték elszámolása okozta. 4. tétel. Az 1937. év tavaszán a Bükkös patak kiöntése folytán okozott kártételek helyreállítási költségei okozták, melyekről a költségvetésben gondoskodás nem történhetett. 5. tétel. A soroksári Dunaág rendezésével kapcsolatos kisajátítások során a kincstár ellen indított peres ügyekből folyóan olyan bíróilag megítélt kártalanításokat kellett kiegyenlíteni, melyek a költségvetés egybeállításakor számításba vehetők nem voltak. ' 6. tétel. A Tiszadob —felsőrévi, Tiszatarján—ortói, Tisza —dadái, Ricse—hatnyári és a csanádi átvágás menti partvédőművek építési, továbbá a kőtelki, a tiszaszőllősi és a tiszasülyi partbiztosítási, végül a balatoni kikötőkkel kapcsolatos kotrási és fenntartási munkálatok költségére fordíttatott. A kiadás az említett munkálatok költségeinek fedezésére befolyt és e cím előirányzat nélküli rendkívüli bevételei közt elszámolt azonos összegű bevétellel ellensúlyozva van. Megjegyzendő, hogy az 1929 : III. t.-c. 4. §-ának b) pontja értelmében mindazok az összegek, amelyeket egyesek, községek, törvényhatóságok, vízitársulatok és más közületek az állam által végrehajtandó vízimunkálatok költségeihez hozzájárulásként fizetnek, e munkálatokra — a költségvetésben felvett évi összegen felül — felhasználhatók. 7. tétel. A létszámban évközben nem állott elő olymérvű változás, melynek folytán a számításba vett évközi megtakarítás teljes mértékben elérhető lett volna. Hozzájárult még, hogy egyes különleges szaktárgyak előadására az év folyamán alkalmazott kisegítő előadók óradíjait is fizetni kell. 8. tétel. Az általános drágulás folytán a tanulók élelmezési költségei az előirányzottnál többet tettek ki, továbbá a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet tanépületét az előrelátottnál nagyobb mérvben halaszthatatlanul tatarozni kellett, végül a kertészeti egyesületek elkerülhetetlen támogatása az e célra számításba vett összeget némileg meghaladta. 9. tétel. A kertészeti telepeken alkalmazott munkások napszámbéreinek, valamint az üzemanyagok árának emelkedése okozta. 10. tétel. A megszűnt növényvédelmi ós növényforgalmi irodától az előző évben átvett vódekezőszerek árának megtérítése okozta. Képv. iromány. 1935—1940. VIII. kötet. 3ß