Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-536. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

536. szám. 231 536. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 12.443/1937. f. ü. szám alatt Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 7.613/6—1937. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított az »Uj Magyarság« című politikai napilap 1937. évi április hó 17. napján kiadott 86. számában megjelent »Eckhardt és a hadsereg« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt : »Eckhardt Tibor szavai úgy állították be az ország helyzetét, mintha Budapesten rohamosztagok menetelnének s azt írtuk: ha egy ellenzéki pártvezér katonai összeesküvésről beszél és tábornokokat és testőrtiszteket akar kirázni az uniformisból, akkor miért higyje el a cseh sajtó, hogy nincsen forradalmi veszély Magyarországon?« »Egyáltalában nem áll meg Eckhardt Tibornak az az újabb kijelentése, hogy a generálisról, a csendó'rtisztről és a testőrtisztről beszédének más részében nyilatkozott volna, mint az illegitim egyenruhás alakulatokról, ellenkezően, a cikkünk elején közölt szemelvény is bizonyítja, hogy ő mindezeket az egyenruhás személyeket egymásután sorolta föl és követelései végén azt mondotta, hogy ,,ha a kormány nem szerez ennek a kívánságnak érvényt, hát ki fogjuk rázni ezeket az urakat az uniformisukból". Eckhardt Tibor erről a kérdésről összesen tizenkét egymásután következő mondatot mondott. A generálisról, a csendőrtisztről és a testőrtisztről tehát nem beszéde más részében emlékezett meg, hanem egy kalap alá vette a politizáló katonákat azokkal a civilekkel, akik illegitim módon viselnek egyenruhát.«, A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. t.-c. 1. § ába ütköző, a 3. §.2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni.