Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.
Irományszámok - 1935-530. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi ügyében
222 530. szám. mindenkor döntő befolyást gyakoroljon a szövetkezet irányítására. Az eredeti alapszabály, amelyet a szövetkezet tagjai az önsegítő eszme szellemében alkottak meg, ma már csak emlék, mert időközben az alapszabálymódosításokkal a tagokat megfosztották jogaiktól és működési lehetőségüket korlátozták a szindikátus érdekében. Az alig négy éve fennálló szöveztkezet a kisfuvarozóknak mintegy 40%-át kizárta és törölte a tagjai sorából* hogy jogaikat és lehetőségeiket a szindikátus részére megszerezze. Terveik keresztülvitelénél nem voltak válogatósak az eszközökben. Aki tiltakozott, azt a legközelebbi közgyűlésen kizárták. Tisztviselőiken és körzet vezetőiken keresztül állandóan nyomás alatt tartják a tagokat és ha a szindikátus vagy az ügyvezetők működése ellen egy mukkanás is elhangzik, először fegyelmi büntetésekkel, majd a szövetkezetből való kizárással hallgattatják el. A tagokra olyan súlyos, szükségtelen és fölösleges terheket rónak, amelyekkel megakadályozzák gazdasági emelkedésüket, de az ebből eredő jövedelmeket sehol sem mutatják ki és homályba rejtik. Éppen ezért az autófuvarozó társadalmi rétegnek egy hatalmas tábora megbízást adott olyan egyéneknek, akik nem függnek a Mateosz ügyvitelétől, hogy a Mateosz 1935-ös és 1936-os közgyűlését, mérleg- és eredményszámláját megtámadják és ennek megsemmisítését kérjék a cégbíróságtól. De ezenkívül feltétlenül szükségesnek és elengedhetetlennek tartjuk, hogy az illetékes minisztérium, mint felügyeleti hatóság belenyúljon ebbe a darázsfészekbe és adja vissza ezt az intézményt azoknak, akik ezt megalkották részben céljaik elérésére, részben pedig állampolgári kötelességük teljesítésére. Nem lehet közömbös az, hogy egy ilyen fontos intézményt egy kisded csoport kisajátítson magának, nem törődve 450 kisembernek gazdasági helyzetével és megélhetésével, hanem holttesteken keresztül csak a maga üzletét építhesse ki hatósági segédlettel«. A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény »Mateosz-tagok« aláírással jelent meg. A lap felelős szerkesztője a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1937. évi december hó 9. napján tartott ülésében. Huszovszky Lajos s. h. t a mentelmi bizottság előadója. Ángyán Béla s. k., a mentelmi bizottság elnöke.
