Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-501. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Györki Imre országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

04 501. szám. 501. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Györki Imre országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A debreceni kir. főügyészség 3.154/1937. f. ii. szám alatt Györki Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a debreceni kir. törvényszék B. 4.798/4—1937. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Imre János debreceni lakos főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Várospolitikai Szemle« című nem időszaki lap 1937. évi május havában kiadott IV. számában megjelent »Valami bűzlik a hentesszakosztályban« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »A hentesszakosztálynak ügyeskedő, sokszíneskedő vezetője Imre János. Ez a levegőember most nem csinál egyebet, csak levegő után kapkod. Hát hogyne, hisz ott vibrál a lelkiismerete előtt: a szalma, a zsír, a hírlapoknak kifizetett summa, az elnökválasztási autóbérlés, a tagdíj kifizetés a szakosztály pénzéből, a bizalmatlansági indítvány, a liberális, magyarjövős, piros, fehér, fekete színjáték. Istenkém vájjon mi lesz ezzel a sokszínű egyveleg-emberrel? Vájjon az Ipartestület mostani elnöke is meg fogja védeni ő Imreségét? Hát persze „a zsidó", a „szocialista" elnök annakidején védőpajzsnak jó volt, de jó volt arra is, hogy a támadók és az üldözők közé sorakozva hálásan támadjon... És most. . . A támadók neki támadnak, az üldözők most őt üldözik. Milyen isteni színjáték lesz, ha most aztán a kis Csáthy doktor, akinek nagy a hatásköre, hisz ipartestületi szakosztályi és székügyész is, a kebelbarát János keble ellen szegzi a vád fegyverét.«. A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért