Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.
Irományszámok - 1935-443. Törvényjavaslat a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról
443. szám. 593 Melléklet a 443. számú irományhoz. Indokolás „a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról" szóló törvényjavaslathoz. i I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Korunk megoldásra váró egyik legfontosabb kérdése a munkavállalók szellemi és testi egészségének, valamint gazdasági jólétének biztosítása. Ennek a kérdésnek megoldásában jelentős szerep vár az államra. Hajdan az állam közömbösen nézte a munkaadó és alkalmazottja közötti viszony kialakulását s a munkaügy kérdései csak akkor érdekelték, ha a mozgalmak már oly erőre kaptak, hogy az ország rendjét veszélyeztették. Az utolsó száz esztendőben azonban mind erősebbé vált annak belátása, hogy az állam nem nézheti tétlenül az egyenlőtlen gazdasági erők harcát, hanem abba be kell avatkoznia, az erők különbözőségének kiegyenlítésére kell törekednie és olyan jogszabályokat kell alkotnia, melyek megakadályozzák azt, hogy a gazdaságilag erősebb fél a gyengébb testi és szellemi erőit kiuzsorázza. Ezt a szükséget a haladottabb államokban mindenütt felismerték s nálunk is több mint félszázados, a munkavállalót, a dolog természeténél fogva különösen az ipari munkavállalót védő szabályokat találunk. Az állami szabályozással párhuzamosan mintegy ötven éve a munkaügyi kérdések nemzetközi rendezésének gondolata is felmerült. Már a világháború előtt több nemzetközi értekezlet foglalkozott ilyen kérdésekkel, majd a párizskörnyéki békeszerződések megalkották a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet. Ennek hivatala, továbbá minden évben tartott egyetemes értekezlete a munkaügy kérdéseinek tisztázását, a rendezés szükségességének belátását előmozdította s ma már nincsen senki, aki a munkaügy terén felmerülő problémák sürgős megoldását szükségesnek ne látná. E problémák közül a legfontosabb, az egész világot leginkább foglalkoztatja a munkaidő, a munkabér és a fizetéses szabadság kérdése. Ezek a kérdések a tárgyai a jelen törvényjavaslatnak is. A törvényjavaslat nemcsak az iparra és a kereskedelemre, hanem más, olyan foglalkozási ágakra is kiterjed, amelyekben ezek a kérdések eddig egyáltalán nem voltak szabályozva. Ezzel nyer kifejezést az a célzat, hogy ezek a kérdések a munkájuk értékesítéséből élőknek nemcsak egyes kategóriáira, hanem mennél szélesebb rétegeire kiterjedő, egységes megoldást nyerjenek. A törvényjavaslatban tárgyalt három nagy kérdés között társadalompolitikai szempontból fennálló kapcsolatok megokolttá teszik, hogy a kérdések egy törBópv. irami&ay. 1935—1940. VII, kötet. 75