Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.
Irományszámok - 1935-438. A képviselőház zárszámadásvizsgáló biztotságának jelentése a magyar állam 1935/36. évi zárszámadásáról és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek úgy e zárszámadásra vonatkozólag, mint a törvényhozás által az 1935/36. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1935:VIII. t.-c.) az 1935/36:I., - illetőleg II. félév végén mutatkozó eltérésekről beadott 261. és 358. számú jelentései tárgyában
438. szám. 579 A legfőbb állami számvevőszék szem előtt tartva az országgyűlésen és a közéletben megnyilvánult azt a kívánalmat, hogy a zárszámadás összetételében és tartalmában egyszerűsíttessék s ezáltal a gazdálkodásról az eddiginél világosabb és áttekinthetőbb kép nyujtassék, a zárszámadás és az azt kísérő jelentés anyagát egyesítette s azt egységes, az eddiginél szervesebb és áttekinthetőbb rendszerbe foglalta. A módosítások és egyszerűsítések alaki természetűek és sem a kormányszervek, sem a legfőbb állami számvevőszék ellenőrző szolgálatát nem érintik. A reformot a zárszámadás bevezető jelentése (XXV— XXVIII. old.), valamint a különféle jelentések között található jelentés (382—388. old.) részletesen és szakszerűen ismertetik. Ehelyütt csupán az alábbi változtatások és egyszerűsítések említtetnek meg : a) Az ú. n. összehasonlító rész ez alkalommal már nem a költségvetési törvény berendezése szerint, vagyis költségvetési alosztályonkint (rendes, átmeneti, beruházási kiadások, rendes és rendkívüli bevételek) szerkesztetett, hanem a költségvetési füzeteknek (részletezéseknek) megfelelő tagozódással, de mégis külön kiadási és külön bevételi résszel. Ily módon egy-egy költségvetési cím összes kiadásai, illetve összes bevételei egy helyen jelentkeznek. b) Az összehasonlító rész ezúttal nem a kiadási utalványozást, illetve bevételi előírást hasonlítja össze az előirányzattal, hanem a tényleges (pénztári) eredményeket s a miniszter urak az ekként adódó eltéréseket indokolják. E módosítást az a körülmény indokolja, hogy újabban a várható tényleges kiadások és bevételek irányoztatnak elő. c) Az indokolások ezúttal nem a különálló jelentés füzetében, hanem a füzetek Összevonása folytán az összehasonlító részben, közvetlenül a kedvezőtlen eltérésekhez fűzettek. Ez az újítás a zárszámadást áttekinthetőbbé teszi. Ügy ezek a változtatások, mint a zárszámadási jelentésben felsoroltak kellően meg vannak indokolva, a zárszámadás használhatóságát s ezzel az alkotmányos bírálatot nagymértékben megkönnyítik. Az állami zárszámadásnak ez a sikerültnek mondható reformja szervesen illeszkedik bele a kormányzatnak a racionalizálásra irányuló törekvéseibe. A zárszámadás reformjának keresztülvitele után kívánatosnak látszik annak következményeit a számvevőségek teendőinek egyszerűsítése tekintetében levonni. A zárszámadásvizsgáló bizottság javasolja át. Képviselőháznak, hogy az 1935/1936* évi állami költségvetésben és az azt kiegészítő külön törvények alapján engedélyezett hitelekkel szemben az ezen számadási évben előfordult túlkiadásokat, előirányzat nélküli kiadás okat } kevesebb bevételeket, kölcsönöket, hitelműveleteket, egyéb eltéréseket, nemkülönben az idevonatkozó hiteleltérési kimutatásokat és a legfőbb állami számvevőszék által a magyar állam háztartásának az 1935/36. költségvetési évre Összeállított zárszámadását s az ezt kísérő jelentést az állami zárszámadás módosítására és egyszerűsítésére vonatkozólag tett bejelentésekkel együtt tudomásul venni s a kormánynak a felmentvényt megadni méltóztassék. Kelt Budapesten, a képviselőház zárszámadásvizsgáló bizottságának 1937. évi június hó 4. napján tartott ülésében. Schandl Károly s. h. 9 Temesváry Imre s. h, a zárszámadásvizsgáló bizottság elnöke. a zár számadásvizsgáló bizottság előadója73*
