Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-438. A képviselőház zárszámadásvizsgáló biztotságának jelentése a magyar állam 1935/36. évi zárszámadásáról és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek úgy e zárszámadásra vonatkozólag, mint a törvényhozás által az 1935/36. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1935:VIII. t.-c.) az 1935/36:I., - illetőleg II. félév végén mutatkozó eltérésekről beadott 261. és 358. számú jelentései tárgyában

576 438. szám. A legfőbb állami számvevőszék megállapítása szerint az 1935 /36. évi költségvetési hitelekkel szemben jelentkezik : a rendes kiadásoknál Megtakarítás Túlkiadás Előirányzat nélküli kiadás a rendes kiadásoknál millió pengőben a rendes kiadásoknál 439 100 0*2 72-6 1-5 2-5 1*7 12-1 3*1 az átmeneti kiadásoknál 439 100 0*2 72-6 1-5 2-5 1*7 12-1 3*1 a beruházásoknál 439 100 0*2 72-6 1-5 2-5 1*7 12-1 3*1 Összesen...... 439 100 0*2 72-6 1-5 2-5 1*7 12-1 3*1 Összesen...... 541 76-6 16*9 Ez eredmények szerint, ha az 54-1 millió P megtakarítást levonjuk az összesen 93*5 millió P-t tevő túlkiadásból és előirányzat nélküli kiadásból, úgy a költségevetési összhitellel szemben 39-4 millió P túllépés jelentkezik. A személyi járandóságoknál 20*2 millió P megtakarítás állott elő, ami azonban a nyugellátásoknál mutatkozó 10-8 millió P túlkiadás figyelembevételével 9*4 millió P-re száll le. A megtakarítás főként annak folytán állott élő, hogy egyes, az év elején üresedésben levő állások betöltetlenül hagyattak, illetőleg, hogy a kinevezési tilalom folytán az évközben megüresedett állások betölthetők általában nem voltak. A nyugellátásoknál a kedvezőtlen eredményt a nyugellátásban részesülők számának emelkedése és a költségvetésben előirányzott évközi megtakarítás (intercalare) elmaradása okozta. , A dologi s egyéb rendes, valamint az átmeneti kiadásoknál a túlhaladás 63 millió P. Ezt közel felerészben az állami vas-, acél- és gépgyárak foglalkoztatásának kedvezőbb alakulása idézte elő, e túllépést nagyrészt ellensúlyozza ennél az üzemnél a bevételi előirányzattal szemben elért többlet. Ezenkívül túllépés állott elő az állami javak karbantartására, felújítására és kiegészítésére előirányzott kiadásoknál is, mert az ily szükségletek kielégítése — minthogy az a kiadások gyors csökkentése érdekében éveken át mellőztetett — tovább halasztható nem volt. Végül jelentékenyebb összeget tettek ki az ínségenyhítést célzó segélyek és az elemi csapásoktól károsultaknak nyújtott előirányzat nélküli támogatások. Megjegyzendő, hogy a kiadások szóbanlevő csoportjában jelentkező tűlkiadások egy részét a költségvetési törvényben engedélyezett hitelátruházások fedezték. Beruházásokra összesen 46-6 millió P fordíttatott, 5-4 millió P-vei több, mint amennyi előirányoz tat ott. Az államadósságok szolgálatánál mutatkozó 18-9 millió P megtakarítás egy része a fizetési kötelezettség kényszerű elhalasztása folytán keletkezett. A békeszerződési terhekre előirányzott összeg kifizetésre nem került. Az előirányzat nélküli kiadások a tényleges összes kiadásnak, szemben az előző évi 1'7%-os és az 1933/34. évi 2%-os eredménnyel, csak 1'4%-át teszik ki, míg a tűikiadások és előirányzat nélküli kiadások együttes összegének aránya a tényleges kiadások főösszegéhez az 1933/34. évi 7% és az 1934/35. évi 7*3%-kal szemben 7*6% volt. A valódi tényleges kiadások az 1933/34. évben 1.185-3 millió P-t, az 1934/35. évben 1.187*9 millió P-t, az 1935/36. évben pedig 1.229"8 millió P-t tettek ki. A költségvetésben előirányzott bevételekkel szemben a tényleges (lerótt) bevételeknél a visszamaradás 10*5 millió P, a bevételi többlet és az előirányzat nélküli bevételek együttes összege 105*1 millió P, így a tiszta bevételi többlet 94*6 millió P. Az állami közigazgatás tényleges (lerótt) bevételei az 1933/34. évben 808*6 millió P-t, az 1934/35. évben 829"9 millió P-t, az 1935/36. évben pedig 852*3 millió P-t tettek ki.