Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-438. A képviselőház zárszámadásvizsgáló biztotságának jelentése a magyar állam 1935/36. évi zárszámadásáról és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek úgy e zárszámadásra vonatkozólag, mint a törvényhozás által az 1935/36. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1935:VIII. t.-c.) az 1935/36:I., - illetőleg II. félév végén mutatkozó eltérésekről beadott 261. és 358. számú jelentései tárgyában

574 438. szám. A valódi kezelésnek ebben az összeállításban kimutatott 14*2 millió P pénztári feleslegével kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy annak kialakulásánál — mint az a fenti összeállításból ki is tűnik — 48*7 millió P-t kitevő kölosönbevételek is közrehatottak. E kolcsönbevételeket, az említett 14*2 millió P feleslegből levonva, megállapítható, hogy az államháztartás 1935/36. évi valódi kezelése tulajdonképpen 34*5 millió P pénztári hiánnyal zárult. Ez a pénztári hiány az előző évinél 43*9 millió P-vel kevesebb. Abból a célból, hogy a valódi kezelés pénztári eredménye a költségvetési törvényben megállapított 75*9 millió P hiánnyal összevethető legyen, az eredményből a kölcsönbevótelekhez hasonlóan az ú. n. közmunka-kiadásokat is ki kell kapcsolni. A költségvetésben ugyanis a kölcsönbevételeken kívül az ú. n. közmunkakiadások sem voltak előirányozva, mert azokat fedezet szempontjából az idevonatkozó 1933 : II. t.-c. 1. §-a, az 1933 : XXVII. t.-c. 3. §-a, az 1934 : XXI. t.-c. 1. §-a és az 1935 : X. t.-c. 1. §-a külön e célra felvehető kölcsönök hozadékára utalta. E kiadások az állami közigazgatásnál 7*9 millió P-t, az állami üzemeknél pedig 6*3 millió P-t, vagyis összesen 14*2 millió P-t tettek. E kiadások kikapcsolásával a fentebb említett 34*5 millió P pénztári hiány 20*3 millió P-re száll le, ami az előirányzott 75*9 millió hiánnyal szemben 55*6 millió P-vel kedvezőbb eredményt jelent. Itt megemlítendő, hogy a zárszámadás előírási eredménye, vagyis a befizetendőül előírt bevételek és a kifizetendőül utalványozott kiadások egybevetése szerint mutatkozó eredmény a tényleges (lerovási) eredménynél előnyösebb. A zárszámadás szerint ugyanis előírásban az állami közigazgatásnál 89*3 millió P felesleg, az állami üzemeknél viszont 54 millió P hiány mutatkozik, ami összevontan 35*3 millió P előírási felesleget eredményez, a már több ízben említett 14*2 millió P lerovási felesleggel szemben. Az előírási eredmény megítélésénél azonban figyelembe kell venni, hogy az előírt bevételek egy része lerovásra nem került, hanem hátralékban maradt és a tapasztalat szerint a bevételi hátralék teljes egészében nem folyik be. A valódi kezelés a lerovásban a fenti összeállítás szerint 14*2 millió P pénztári felesleggel zárulván, s az átfutó kezelésben a bevételek a kiadásokat 8*5 millió P-vel felülmúlván, az előző évről áthozott 107*4 millió P pénztári maradvány 22*7 millió P-vel gyarapodott, úgyhogy az 1936/37. évre 130*1 millió P pénztári maradvány vitetett át. A fentebb közölt 48-7 millió P kolcsönbevétel kizárólag az adósságok külföldi szolgálatával és a közmunka-kiadásokkal függ össze és a vonatkozó külön törvényes felhatalmazások alapján, kincstári jegyek ellenében vétetett fel. E felhatalmazásokat az 1933 : II., IX. és XXVII., 1934 : XIV. és XXI. és 1935 : VIII. és X. t.-c. tartalmazza. Ezenkívül az 1933 : XXVII. t.-c. alapján a gazdatartozások rendezésének elősegítésére ez évben 32 millió P kölcsön folyt be, amely összeg a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban létesített alapoknál vételeztetett be. Az országos, valamint a közigazgatási és üzemi adósságoknak folyó évi tiszta gyarapodása egyébként 190*4 millió P-t tesz. Ez a tiszta gyarapodás akként állott elő, hogy a folyó évi kölcsönfelvételekből és ezenkívül főleg tartozásoknak törvényes felhatalmazások alapján történt átvállalásából, valamint a megváltott helyiérdekű vasutak járadék által törlesztendő tőkeértékének az adósságok között történt felvételéből eredő 265 millió P gyarapodással szemben a folyó évben 74*6 mülió P fogyatkozás jelentkezik. Meg kell itt említeni, hogy a »Közigazgatási és üzemi adósságok« számlái az 1935/36. évben már nem mutatják ki az állami üzemeknek az előző év végén