Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-398. Indítvány, illetve törvényjavaslat a munka szabadságának védelméről

398. szám. 439 A keresetet úgy a megkárosított fél, mint az a szakegyesület is előterjesztheti, amelynek a megkárosított fél a tagja. A marasztaló ítéletben ki kell mondani, hogy amennyiben a munkaszabadság megsértésének vétsége valamely szervezet elhatározására vezethető vissza, úgy a kártérítési Összegért ez a szervezet is minden vagyonával felel. 5. §. A munka szabadságának megsértése miatt a bűnvádi eli arás a kir. törvényszék hatásköréhez tartozik. Ha a vétség valamely szervezet elhatározására vezethető vissza, a bíróságIndokolás. A javaslat célja, hogy az egyén legelemibb jogát: a munkát, illetve annak szabadságát a törvény határain belül minden vonalon biztosítsa és megvédje. A XIX. század humanista mozgalmai folytán ez a jogelv több kultúrállamban törvényhozásilag nyert megoldást. Nálunk az 1884: XVII. törvénycikkbe foglalt ipartörvény 88. §-a érinti általánosságban ezt a gondolatot, amikor kimondja, hogy a munkaadó és munkás közti viszony szabad egyezkedés tárgya. Hasonló célt szolgál az 1893 : XXVIII. törvénycikkben létesített iparfelügyelői intézmény is, melynek lényeges célja többek között a munkaadók és munkások közötti ellentétek kiegyenlítése. Sajnos, törvényhozásunk eme halvány intézkedései még nemzetünk fejletlen ipari állapotában sem tudták • a munka szabadságának védelmét szolgáim. Még kevésbbé tudják most, mikor az ipar erőteljesebb fejlődésével a kapitalista termelés elfajulásával s a világnézeti és világgazdasági harcok kialakulásával a súrlódások és viszálykodások nemcsak munkaadó és munkás, de munkás és munkás között is szinte napirenden vannak. Minthogy ezek az állandó viszályok és súrlódások nemcsak az egyén szabadságjogát veszélyeztetik, hanem a termelés rendjét és rentabilitását is, szerény véleményem szerint szükségessé vált oly törvény kodifikálása, mely ezen úgy az egyénre, mint a nemzetre káros és veszélyes jelenségeknek elejét venné. Budapest, 1937. évi március hó 10-én. Benyújtja: Dr. Csik József s. k., országgyűlési képviselő. nak ki kell mondania ezen szervezet feloszlatását és vagyonának elkobzását is. A pénzbüntetést és az előbbi bekezdés alapján elkobzott összegeket az iparügyi miniszter rendelkezése szerint munkásvédelmi célokra kell fordítani. A munka szabadságának megsértése miatt az eljárást soron kívül kell lefolytatni. 6. §. Ez a törvény a kihirdetés napján lép életbe. Ezt a törvényt az igazságügyi és az iparügyi miniszter hajtja végre, akik a többi érdekelt miniszterrel egyetértően rendelkeznek.