Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.
Irományszámok - 1935-390. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1937/38. évi állami költségvetés tárgyában
420 390. szám. irányzott többlet a kiadásoknál az államháztartás összes kiadásaihoz képest 4'6%-ot, a bevételeknél pedig 5-5%-ot jelent, az előirányzott hiány pedig, amely az 1936/37. évben a kiadások végösszegének 6-2%-a volt, az 1937/38. évben 5-4%-ra csökken, vagyis az előző évinél 10-2%-kal kedvezőbb. Az előirányzott 67,953.000 P hiány a szükséghez képest hitelművelet útján lesz fedezendő s a kormány előreláthatólag továbbra is kénytelen lesz a külföldi adósságok szolgálatát — amennyiben azok tekintetében más megállapodás nem jön létre — kincstári jegyekkel helyettesíteni. Az állami közigazgatás egyes kiadási csoportjaira nézve a bizottság a következőket emeli ki: A személyi járandóságok előirányzata az előző évi költségvetéssel szemben 722.370 P emelkedést mutat. Ezt az emelkedést az okozza, hogy egyes tárcáknál nem volt elkerülhető a létszámnak kisebb mérvű, végeredményben 1.251 fővel való felemelése. A létszámemelés, ami egyébként az ifjúság elhelyezkedési lehetőségeit is előmozdítja, a vallás- és közoktatásügyi tárcánál főleg új iskolák létesítésével, a földmívelésügyi tárcánál a szakoktatás fejlesztésével, a telepítési tevékenységgel és az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézettel kapcsolatos; az igazságügyi tárcánál a szolgálat megfelelő ellátása érdekében az altiszti létszámot kellett emelni; a pénzügyi tárcánál főleg az ellenőrzési teendők szaporodása folytán elsősorban a pénzügyőrség létszámának emelésére volt szükség, míg a belügyi tárcánál a közbiztonsági szolgálattal szemben támasztott fokozottabb igények miatt volt elkerülhetetlen a létszám emelése. A nyugellátások előirányzatánál 3,290.500 P emelkedés mutatkozik, ami a nyugellátásban részesülők számának szaporodása folytán állt elő. A létszám a nyugdíjasoknál 1.444, a nyugbéreseknél 136, az özvegyeknél 423, a kegydijasoknál 32, az életjáradékban részesülőknél 26 fővel emelkedett, az árváknál ellenben 631 fővel apadt. Az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulások 591.940 P-vel emelkedtek, főként a nem állami tanszemélyzet nyugilletményeihez adott hozzájárulások emelkedése, továbbá a nem állami elemi iskoláknál szükséges létszámszaporítás folytán. A dologi és átmeneti kiadásoknál mutatkozik a legjelentékenyebb többlet: 27,855.760 P. Az emelkedés oka az, hogy számos állami intézménynél az épületek karbantartásáról, a felszerelések pótlásáról és más beszerzésekről a folyó évit meghaladó mérvben kell gondoskodni. Egyes kiadási tételek előirányzásánál a bekövetkezett áremelkedéssel is számolni kellett. Az üzemi jellegű intézményeknél a kiadások emelkedése kapcsolatos a nagyobb forgalommal és fogyasztással. Ezeket természetszerűleg nagyobb bevétel ellensúlyozza. Emeli a kiadásokat az is, hogy egyes állami intézmények, amelyek eddig bevételeiket részben közvetlenül kiadásaik fedezésére használták fel, a bruttó számadási rendszer elvénél fogva azokat a jövőben teljes egészükben beszállítják, aminek ellenében gondoskodni kellett kiadásaik megfelelő fedezéséről. Végül a kormány széles néprétegeket felölelő, szociális tartalomtól áthatott, népi politikájának megfelelően, fokozott mérvben történt gondoskodás a népegészségügy programmszerű további kiépítéséről, valamint a kulturális és szociális igények nagyobb mérvű kielégítéséről. A beruházások előirányzata 1,467.430 P-vel emelkedett az előző évivel szemben. Ez az előirányzat szorosan összefügg az egyidejűleg előterjesztett külön beruházási törvényjavaslat alapján végrehajtani tervezett beruházások programmjával, amely nagyobb részben gazdasági célokat szolgál s így a költségvetésben fokozottabb mértékben kellett gondoskodni különösen a kulturális szükségletekkel és magával az állami szervezettel kapcsolatban szükséges beruházásokról.
