Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-389. A m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése a törvényhozás által az 1936/37. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1936:XIX. t.-c.) az 1936/37:I. félév végén mutatkozó eltérésekről

389. szám. 409 INDOKOLÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK: 1. tétel. E kölcsön szolgálatának fedezésére az 1936 : XIX. t.-c. 3. §-a alapján kibocsátott 2%-os kincstári jegyek helyeztettek a Külföldi Hitelek Pénztárába letétbe. Minthogy a kincstári jegyekkel helyettesített összegek teljes egészükben az állami üzemeket terhelik s ezért azoknak fedezetéről az állami adósságoknál gondoskodás nem történhetett, azokat itt előirányzat nélküli kiadásként kellett elszámolni. Ezt az előirányzat nélküli kiadást ellensúlyozza az üzemekkel szemben előírt követelés. 2. ,tétel. E kölcsön szolgálatának fedezésére 593.224 P névértékű kincstári jegyek helyeztettek letétbe a Külföldi Hitelek Pénztárába. Minthogy ez a kincstári jegyekkel helyettesített összeg teljes egészében az államvasutakat terheli, ennélfogva azt itt előirányzat nélküli kiadásként kellett elszámolni. A kiadásnak a kamatokra eső részét ellensúlyozza az államvasutakkal szemben előírt követelés. 3. tétel. E kölcsön magyar, holland és olasz részkibocsátásainak ebben a költségvetési évben történt utólagos megújítása alkalmával az 1933. évi augusztus hó 14.-étől az 1937. évi február hó 14.-éig esedékes, tehát három és félévi kamatok kerültek kifizetésre, viszont a költségvetésben csak egy évi kamat vétetett számításba. 4. tétel. A kötelezvények szolgálatával kapcsolatban esedékes tőketörlesztés és kamatok fejében az 1932. évig visszamenőleg kincstári jegyek helyeztettek letétbe a Külföldi Hitelek Pénztáránál, amiről a költségvetésben gondoskodás nem történhetett. 5. tétel. Az Osztrák-Magyar Bank és a volt állami jegyintézet vagyontömegéből folyósított átmeneti mezőgazdasági kölcsönökből azok rendezése után befolyt 780.000 P-t, úgyszintén azt az 1,611.989 P 75 f-t kitevő többletet, amellyel a váltópénzérmék előállítási költségét azok névértéke meghaladja (pénzverési nyereség), a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924 : V. t.-c. 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kötött egyezmény, valamint a pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló 1925 : XXXV. t.-c. 27. §-ában foglalt rendelkezés szerint a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló adósság rendkívüli törlesztésére kellett fordítani. E kiadást egyrészt e cím rendkívüli bevételeinél, másrészt a pénzügyi tárca 12. »Állami pénzverő, főkémlőhivatal, főfémjelző- és fémbe váltóhivatal« címe rendes bevételeinek 1. »A pénzverő és melléküzemei bevételei« rovata keretében elszámolt azonos összegű bevétel ellensúlyozza. Képv. iromiámy. 1935—1940. VII. kötet. h2