Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-358. A m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése a törvényhozás által az 1935/36. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1935:VIII. t.-c.) az 1935/36. II. félév végén mutatkozó eltérésekről

18 358. szám. Indokolás a m. kin pénzügyminiszter úrnak 1936. évi szeptember hó 12.-én 114.646. szám alatt a Legfőbb Állami Számvevőszékhez intézett átirata szerint. IV. FEJEZET. A) Rendes kiadások. 1, címhez. (A háború előtti időből származó állami adósságok.) A 2. »4%-os magyar aranyjáradék kölcsön« rovaton mutatkozó 493.814 P 46 f túlkiadás oka az, hogy a kölcsön szolgálatának fedezésére a Külföldi Hitelek Pénztárába az 1935: VIII. t.-c. 3. §-a alapján kibocsátott 2%-os kincstári jegyek helyeztettek letétbe, amelyek magukban foglalják e kölcsön szolgálatának az állami üzemekre eső részét is. A letétbe helyezett kincstári jegyekben kifejezett összegnek az a része, amely az üzemekre esik, túlkiadásként jelentkezik. Az üzemek helyett ilymódon teljesített fizetést ellensúlyozza a velük szemben előírt követelés. A 4. »Az 1913. évi 4%%-os magyar járadék kölcsön« rovaton jelentkező 35.360 P 59 f, valamint az 5. »Az 1914. évi 4%%-os törlesztéses járadékkölcsön« rovaton kimutatott 839.212 P 24 f újabb túlkiadás indokai azonosak a 2. rovatnál fentebb már előadott indokokkal. A 8. »1910. évi 4%-os magyar járadékkölcsön« rovaton felmerült 181.377 P és a 9. »Az 1891 : XXV. t.-c. alapján a szab. osztrák-magyar államvasúttársaság magyar vonalainak megváltásából származó adósság« rovaton jelentkező 465.669 P újabb előirányzat nélküli kiadás azért állott elő, mert e kölcsön, illetve a megváltásból származó adósság szolgálatának fedezésére is a fentebb említett törvényszakasz alapján kibocsátott kincstári jegyek helyeztettek a Külföldi Hitelek Pénztárába letétbe. Minthogy a kincstári jegyekkel helyettesített összegek teljes egészükben az állami üzemeket terhelik és ezért azokról az »Állami adósságok« fejezetnél költségvetésileg gondoskodás nem történhetett, azokat itt előirányzat nélküli kiadásként kellett elszámolni. Ezt a két előirányzat nélküli kiadást szintén ellensúlyozza az üzemekkel szemben előírt követelés. 3. címhez. (A békeszerződés életbeléptétől kezdve felvett állami adósságok, a Magyar Királyság 1924. évi államkölcsöne kivételével.) A 8. »Az 1922: I. t.-c. 6. §-a alapján 1930. évi január 1-jei kelettel kibocsátott, olasz lírában kamatozó