Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-383. Törvényjavaslat az ezüstből verhető pénzérmék mennyiségének újabb megállapításáról

200 383. szám. az egypengős érmékből: 31,000.000 darab 31,000.000 P névértékben (116.600/1930. II. b. számú rendelet). Ezek szerint az ezüstérmékből az egész 65,000.000 P névértékű mennyiség kiverése elrendeltetett. A nem-nemesfémből készült érmék közül a következő mennyiségek kiverése rendeltetett el: az ötvenfilléres érmékből: 15,000.000 darab 7,500.000 P névértékben (124.174/1930. II. b. számú rendelet); a húszfilléres érmékből: 45,000.000 darab 9,000.000 P névértékben (124.174/1930. II. b. számú rendelet); a tízfilléres érmékből: 40,000.000 darab 4,000.000 P névértékben (124.174/1930. II. b. számú rendelet); a kétfilléres érmékből: 125,000.000 darab 2,500.000 P névértékben (124.174/1930. II. b., 109.499/1931. II. b., 156.007/1933. II. b., 152.318/1935. IV. b. és 140.786/1936. IV. b. számú rendeletek) ; az egyfilléres érmékből : 75,000.000 darab 750.000 P névértékben (124.174/1930. II. b., 109.499/1931. II. b., 93.361/1932. II. b., 94.474/1933. II. b., 146.543/1934. II. b. és 121.755/1936. IV. b. számú rendeletek) Ezek szerint a nem-nemesfém érmékből eddig összesen 23,750.000 P névértékű mennyiség kiverése rendeltetett el s így még 6,250.000 P névérték áll rendelkezésre. A kiverni rendelt érmékből 1936. évi november hó 30-án tényleg forgalomban volt 76,550.000 P névértékű mennyiség. Ez a mennyiség az ország népessége számához viszonyítva, mégpedig a Központi Statisztikai Hivatal által kiszámított népesség számát alapul véve, 8°60 P fejkvótának felel meg. Ha egybevetjük ezt az adatot más országok hasonló adataival, akkor arra az eredményre jutunk, hogy Románia és Jugoszlávia fejkvótája alacsonyabb, amennyiben Romániában (1936 szeptember 30-i adat) 4.375,000.000 leu váltópénz volt forgalomban és a fejkvótája 227*86 leu (= 7°80 P), Jugoszláviában pedig 878,000.000 dinár váltópénz volt forgalomban és a fejkvótája 58-53 dinár (= 4°59 P). Ezzel szemben magasabb a váltópénzfejkvóta Ausztriában és Németországban. Ausztriában a forgalomban lévő váltópénz mennyisége: 122,010.000 S, a fejkvóta 17*94 (=14*43 P), Németországban a forgalomban lévő váltópénz mennyisége: 1.549,000.000 RM., a fejkvóta 23*47 RM. (=31*97 P). Csehszlovákiában a forgalomban lévő váltópénz mennyisége: 1.035,910.000 cK, a fejkvóta 68*15 cK (= 8-08 P). Ez 1936 szeptember 30-án, azaz közvetlenül a legutóbbi devalváció előtt az akkori árfolyamon átszámítva 9*66 P-nek felelt meg. Ezek szerint a legutóbbi csehszlovák devalvációt megelőzően Csehszlovákia fejkvótája is magasabb volt, mint a mi fejkvótánk, a cK-nak időközben beállott devalvációja folytán azonban a fejkvóta ma — valószínűleg átmenetileg — valamivel kisebb, mint a mienk. Kétségtelen, hogy valamely ország fejkvótájának nagysága azzal függ össze, hogy az ország inkább mezőgazdasági, avagy inkább ipari jellegű, mégis a magyar fejkvóta alacsonynak mondható és ennek következtében bizonyos vonatkozásban váltópénzhiány mutatkozik. Ez a váltópénzhiány az egyre fokozódó ipari termelésünknek, a megélénkülő gazdasági tevékenységnek, az emelkedő idegenforgalomnak és némileg az áralakulásnak a következménye. Az állam letétjében, továbbá a Magyar Nemzeti Banknál lévő készletekben