Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

függesztés tartama alatt a fegyelmi bíráskodást elsőfokon annak az ügyvédi kamarának fegyelmi bírósága gyakorolja, amelyet a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa fegyelmi bíróságul (120. §.) kijelöl. 5. Fegyelmi eljárás. Általános rendelkezéseié. 127. §. A fegyelmi eljárásban az alábbi 128—146. §-okban foglalt rendelkezésekkel nem szabályozott kérdésekben a Bp. és az azt módosító és kiegészítő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben a jelen törvény rendelkezéseiből vagy a fegyelmi eljárás természetéből más nem következik. 128. §. A terhelt személyes szabadságát korlátozó rendelkezésnek fegyelmi eljárásban nincs helye. Ha a fegyelmi eljárásban szükségessé vált a terhelt testi vagy elmebeli állapotának szakértői megvizsgálása, a kamara fegyelmi bírósága a kamara székhelye szerint illetékes kir. törvényszéket, Budapesten a budapesti kir. büntetőtörvényszéket keresi meg a szükséges intézkedés végett. Szakértőül csak kir. törvényszéki orvosszakértőt lehet kirendelni. 129. §. A fegyelmi eljárást mindig kamarai vizsgálat előzi meg. A kamarai vizsgálat feladata a fegyelmi eljárás elrendelése kérdésében döntéshez szükséges ténykörülmények és bizonyítékok feltárása. A kamarai vizsgálatot a kamara elnöke által a kamarának az önkormányzatban részvételre jogosult (39. §.) tagjai közül kirendelt vizsgálóbiztos teljesíti, akit ebben a körben a bizonyítékok megszerzése végett ugyanazok a jogok illetik és ugyanazok a kötelességek terhelik, mint a Bp. értelmében a vizsgálóbírót; ha azonban a fegyelmi eljárásban a Bp. XII. fejezetében szabályozott lefoglalás, házkutatás, vagy személymotozás válik szükségessé, a vizsgálóbiztos az illetékes (124., 128. §.) kir. törvényszék vizsgálóbíráját keresi meg a szükséges intézkedés végett. A kamarai vizsgálat iratait a kamara elnöke megküldi a kamara székhelyén lévő kir. ügyészségnek (122. §.). 130. §. A fegyelmi eljárást az eljárásra illetékes kamara fegyelmi bírósága rendeli el. 131. §. Fegyelmi eljárásban nincs helye a vád elejtésének. Ha a vádló a fegyelmi eljárás elrendelése után nem lát alapot a fegyelmi vétség megállapítására, a terhelt felmentését, illetőleg az eljárás megszüntetését indítványozza. A fegyelmi bíróság nincs kötve a vádló indítványaihoz. 132. §. A fegyelmi eljárásban megengedett jogorvoslatokat a fellebbvitellel megtámadott határozat kézbesítésétől számított nyolc nap alatt lehet bejelenteni. Feljelentés. 133. §. Feljelentést fegyelmi vétség miatt a kamara választmányánál kell tenni. Más hatóság vagy egyéb szerv a nála tett feljelentést közli a kamara választmányával. Minden hatóság, ha olyan tényeket észlel, vagy ha olyan tények jutnak tudomására, amelyekből alaposan következtetheti, hogy ügyvédet fegyelmi vétség elkövetésének nyomatékos gyanúja terheli, köteles az általa észlelt vagy tudomására jutott tényeket annak az ügyvédi kamarának választmányával közölni, amelynél az illető ügyvéd be van jegyezve. Ha az ügyvédet jogerősen gondnokság alá helyezték, vagy ha ellene csőd vagy kényszeregyességi eljárás indult, ha a csődnyitást vagyonhiány miatt nem rendelték el, erről az ügyben eljárt hatóság köteles azt az ügyvédi kamarát értesíteni, amelynek névjegyzékébe az illető ügyvéd be van jegyezve. Az eljárás megindítása. 134. §. A vizsgálóbiztos a kamarai vizsgálat iratait bemutatja a kamara elnökének, aki azt a feljelentéssel együtt megfelelő indítványtétel végett kiadja 285. szám.