Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

285. szám. 81 Az ügyvédi díj érvényesítése. 105. §. Az ügyvéd kérheti, hogy a bíróság vagy más hatóság előtt peres vagy nem peres ügyben, úgyszintén magáneljárás keretében felmerült költ­ségét és munkadíját az ügy folyama alatt vagy annak befejezése után saját felével szemben állapítsák meg. A kérelmet a költségjegyzék bemu­tatásával annál a bíróságnál kell elő­adni, amely az ügyben elsőfokon el­járt vagy eljár ; végrehajtási ügyben a kérelmet annál a bíróságnál kell elő­terjeszteni, amely a végrehajtás elren­delésének kérdésében elsőfokon hatá­rozott, egyéb esetben az ügyvéd sze­mélyes bíróságánál. A bíróság a kére­lem felől szóbeli tárgyalás nélkül (1911 : 1. t.-c. 254. §.) is határozhat. Az ügyfél szintén kérheti az előző bekezdésben megjelölt bíróságnál, hogy állapítsa meg az ügyvéd felmerült költ­ségét, valamint munkadíját. Ha a fél az ügyvéd költségjegyzékét nem csatolja, a bíróság a kérelem következ­tében az ügyvédnek a költségjegyzék bemutatására megfelelő határidőt tűz ki (1911 : 1. t.-c. 450. §.). Ha az ügyvéd a költségjegyzéket e határidő alatt nem mutatja be, a bíróság a meg­állapításban csak az előtte lefolyt eljá­rásból ismert, valamint az ügyfél által előterjesztett adatokra szorítkozik. Ha az ügyfél vagy az ügyvéd a költségjegy­zéket bemutatja, a bíróság szóbeli tár­gyalás nélkül is határozhat. Ebben az eljárásban az ügyfél akkor is szemé­lyesen járhat el, vagy az 1911 : I. t.-c. 96. §-ának 1—4. pontjában meghatá­rozott meghatalmazott által képvisel­tetheti magát, ha az ügyben az ügyvédi képviselet egyébként kötelező volna. A megállapításban az ügyfél külön utasításának hiányában is figyelembe kell venni, hogy az ügyvéd cselekménye vagy eljárása a fél érdekében indokolt volt-e és hogy azt a rendes ügyvéd gondosságával teljesítette-e; ezenfelül a díj megállapításában figyelembe kell venni az ügy tárgyának értékét vagy egyéb jelentőségét, továbbá az ügy helyes ellátására és az ehhez szükséges előtanulmányokra és eljárásokra meg­kívánt időt és szellemi munkát is. Ha az ügyfél a költségjegyzék vala­mely tételének alapjául szolgáló cse­lekmény vagy egyéb tény megtörtén­tét kétségbe vonja, a bíróság, amennyi­ben megtörténtüket az előtte lefolyt eljárásból nem állapíthatja meg, az illető tétel munkadíjának és költség­térítésének a megállapítását mellőzi. Az ügyvédet nem illeti meg a költ­ségmegtérítés és a munkadíj, ha meg­állapítható, hogy az érvényesített igény nyilvánvalóan jogtalan vagy alaptalan volt. A megállapítás tárgyában hozott végzés ellen a közvetlen felsőbírósághoz felfolyamodásnak van helye. 106. §. Az ügyfél a perköltséget vagy más eljárási költséget, amelyben az ellenfél részére marasztalták, ha az ellenfelet a marasztaláskor ügyvéd kép­viseli, ennek az ügyvédnek kezéhez köteles fizetni. Harmadik személy igényeivel szemben ilyen költségre en­nek az ügyvédnek elsőbbségi joga van. 107. §. Az ügyvéd a bíróság által megállapított perköltséget a marasz­talt fél ellen — a megbízó ügyfél hozzá­járulása nélkül is — önállóan a saját nevében is érvényesítheti. 108. §. A felek között létrejött bírói vagy perenkívüli egyesség az ügyvéd­nek az ellenféltől járó perköltségekre vonatkozó jogát nem érinti. V. fejezet. Az ügyvéd felelőssége. I. Fegyelmi felelősség. Első rész. Az ügyvédekre vonatkozó ren­delkezések. A) Fegyelmi felelősségre­vonás. 7. Fegyelmi vétség. 109. §. Fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd: Képv. iromány. 1935—1940. VI- kötet. 11

Next

/
Thumbnails
Contents