Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

74 285. szám. a gondnokkal, az ilyen közlésnek azonban nincs az a hatálya, amelyet a jogszabályok a kézbesítés tekintetében meghatároznak. A határozatokat —• amennyiben a jogszabály mást nem rendel — a fél saját kezéhez kell kézbesíteni s egyúttal a felet új képviselő megbízására és meghatalmazásának bemutatására kell felhívni. A függőben levő határidőt az ügyfél személyes értesítésének napjától kell számítani. . 4. Az ügyvédek nyilvántartása. 64. §. Az ügyvédi kamara köteles az év folyamán előfordult változásokat az ügyvédek névjegyzékébe bevezetni és a január hó első napjának megfelelő névjegyzéket minden év február havának első napjáig az igazságügyminiszterhez felterjeszteni. 65. §. Az ügyvéd lakásának (irodájának) változtatását köteles nyolc nap alatt a kamarának bejelenteni. Ha az ügyvéd lakóhelyét a kamara székhelyén kívül eső helyen levő más kamara területére kívánja áthelyezni, át jegyzésre irányuló kérelmet terjeszt elő annál a kamaránál, amelynél be van jegyezve. A kamara a kérelmet az átköltözködni kívánó ügyvédre vonatkozó névjegyzék-kivonattal és annak megemlítésével, hogy a kamarával szemben fennálló kötelezettségeinek eleget tett-e vagy nem és hogy van-e ellene bűnvádi vagy fegyelmi eljárás folyamatban vagy nincs, átteszi ahhoz a kamarához, amelynek területére kíván az ügyvéd letelepedni. Ha az átköltözködni kívánó ügyvéd nem tett eleget a kamarával szemben fennálló kötelezettségének, a kamara az át jegyzésre irányuló kérelem áttételét a kötelezettség teljesítésétől teheti függővé. Az a kamara, amelynek területére az ügyvéd át kíván költözni, az átjegyzés tárgyában a 48. §. rendelkezéseinek figyelembevételével határoz és határozatáról tizenöt nap alatt értesíti a megkereső kamarát. Ez a kamara az átköltözködött ügyvédet a névjegyzékből törli (57. §. 9. pont). Az át jegyzés tárgyában hozott határozat ellen a folyamodó ügyvéd és a kamara ügyésze fellebbezhet az ügyvédi kamarák országos bizottságához. 5. Összeférhetetlenség. 66. §. Ügyvéd nem folytathat olyan foglalkozást, amelynek folytatásától jogszabály eltiltja, vagy amely az ügyfelek hivatásszerű, lelkiismeretes képviseletében állandóan vagy tartósan gátolja, nem folytathat továbbá olyan foglalkozást sem, amely a bizalomra méltatlanná teszi, vagy amely az ügyvédi tisztség tekintélyét sérti. Az összeférhetetlenség tárgyában a kamara összeférhetetlenségi bizottsága jár el, amely a kamara elnökének vagy helyettesének (25. §. negyedik bekezdés) elnöklete alatt a közgyűlés által a kamarának az önkormányzatban részvételre jogosult (39. §.) tagjai közül a választmány megbízatásának tartamára választott (6. §. első bekezdés 2. pont) négy rendes és két póttagból áll és a fegyelmi eljárás szabályainak (V. fejezet) megfelelő alkalmazásával jár el. Határozata ellen fellebbezésnek van helye a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsához. Az összeférhetetlenséget megállapító határozatban az illető ügyvédet fel kell hívni arra, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt nap alatt vagy az ügyvédi gyakorlat folytatásáról mondjon le, vagy az azzal összeférhetetlennek nyilvánított viszonyt szüntesse meg. Az összeférhetetlenség megállapítása iránt folyamatba tett eljárás nem zárja ki a fegyelmi eljárást. 6. Helyettes ügyvédek. 67. §. Az olyan ügyvédet, aki nem kíván ügyfeleket önállóan képviselni, hanem kizárólag valamelyik ügyvédi kamara névjegyzékébe felvett ügyvéd helyetteseként kíván eljárni, az ügy-