Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

72 285. szám. elnökének és az ügyvédi kamarák or­szágos bizottságának meghallgatása után határoz. 52. §. Ha az igazságügyminiszter elrendeli a felvétel korlátozását, erről a kamarát haladéktalanul értesíti. A korlátozás abban áll, hogy az igazságügyminiszter megállapítja, hogy a megüresedő ügyvédi kamarai tagsági helyek hányadrészét lehet új felvétellel betölteni. Ha a felvétel korlátozásának ideje alatt többen kérnek felvételt, mint a hányat fel lehet venni, a felvétel tár­gyában a 47. §. rendelkezései értelmé­ben eljáró bizottság kijelöli azokat, akiket a felvételre alkalmasnak tart. A felvétel szempontjából elsőbbség illeti meg azt, aki az egységes bírói és ügy­védi vizsgát korábban tette le. A bi­zottságnak a felvételre vonatkozó hatá­rozata ellen az 50. §. rendelkezései szerint van helye fellebbezésnek. 53. §. Ha megváltoztak azok a körülmények (51. §. első bekezdés), amelyek alapján az ügyvédi kamara a felvétel korlátozását javasolta, a ka­mara a korlátozás megszüntetése iránt az 51. §. első bekezdésében meghatáro­zott módon javaslatot terjeszthet az igaz ságügy miniszter elé, aki a javaslat tárgyában az 51. §. második bekezdése értelmében határoz. Az igazságügyminiszter az előző be­kezdésben meghatározott esetben az illetékes kir. ítélőtábla elnökének és az ügyvédi kamarák országos bizottságá­nak meghallgatása után, a kamara javaslatának hiányában is elrendelheti a korlátozás megszüntetését. Ügyvédi biztosíték. 54. §. Az igazságügyminiszter az ügyvédek névjegyzékébe felvételt az ügyvédi kamarák országos bizottságá­nak javaslatára rendeletben ügyvédi biztosíték letételétől teheti függővé. Az ügyvédi biztosíték az ügyvéddel szemben fegyelmi büntetésül, vagy a bűnvádi vagy a polgári eljárásra vonat­kozó szabályok alapján kiszabott pénz­bírságnak, valamint a 159. §. alapján a bíróság által megítélt kártérítésnek fedezetére szolgál; az ügyvédi bizto­sítékból kell levonni a kamarai tag­sági díjat és az ügyvédi gyám- és nyug­díjintézeti járulékot is, ha nem fizet­ték be az alatt az idő alatt, amelynek fizetés nélkül eltelte jogszabály rendel­kezése (39. §. második bekezdése, 1934 : XXÍIL t.-c. 8. §. harmadik be­kezdése) értelmében maga után vonja a törlést az ügyvédek névjegyzékéből. 55. §. Ha az ügyvédi biztosíték összege a rendeltetésszerű felhasználás folytán csökken, az ügyvéd köteles azt a kamara választmányának felhívásá­tól számított hatvan nap alatt az eredetileg meghatározott összegre ki­egészíteni . Ha az ügyvéd a rendeltetésszerű fel­használás folytán csökkent ügyvédi biztosítékot hatvan nap alatt a meg­felelő összegre nem egészíti ki, törölni kell az ügyvédek névjegyzékéből. 58. §. Az ügyvédi biztosíték össze­gét, valamint az ügyvédi biztosítékra vonatkozó egyéb szabályokat — ide­értve az ügyvédi biztosítéknak fedeze­tül (54. §.) felhasználására vonatkozó részletes szabályokat is — az igazság­ügyminisztec rendeletben állapítja meg. 3. Törlés az ügyvédek névjegyzékéből. 57. §. Törölni kell az ügyvédek név­jegyzékéből az ügyvédet, 1. ha magyar állampolgárságát elvesz­tette ; 2. ha meghalt, eltűnt vagy holtnak nyilvánították ; 3. ha az ügyvédi gyakorlat folytatá­sáról lemondott; 4. ha az ügyvédség gyakorlására be­tegség vagy testi fogyatkozás miatt tartósan vagy végképpen képtelenné vált; 5. ha ellene a csődnyitást elrendel­ték vagy a csődnyitást vagyonhiány miatt megtagadták ; 6. ha gondnokság alá helyezték; 7. ha büntetőbírósági ítélettel hiva­talvesztésre (1878 :V. t.-c. 55. §.),

Next

/
Thumbnails
Contents